5.rész

~ Kimberly Jonathan ~

A nap további részében csakis Mr. Payne-re tudtam gondolni. Azok a szemek. Az a mosoly. Ám egy szünetben észrevettem valami változást. Odasétáltam az egyik tablóhoz és jól szemügyre vettem. Ő az! Megtaláltam annak a lánynak a képét aki már egy-két napja a suliba mászkál fel-alá. Nina Williams. Hát éna  helyében örülnék annak, hogy eltakarodhatok ebből a retkes suliból, nem, hogy a következő év közepén elkezdenék visszajárni. De hát ízlések és pofonok. Tovább köröztem a folyóson és kerestem valami ismerős arcot. Volt egy időszakom amikor rendszeresen nem jártam suliba. Anyu halála után. Ez tartott úgy fél évig. És azóta elítélnek az emberek és elkerülnek. Minden régi barátom cserben hagyott és inkább kibeszél a hátam mögött. Persze ők nem tudnak semmit. Csakis Barbie. De most őt sem találom.

Lementem a szokásos helyünkre, az aulába és leültem ahhoz az oszlophoz ahol mindig csövezünk. Az emberek tudják jól, hogy ez a terület a miénk, nem jönnek ide, még akkor se ha nem vagyunk suliban.

Csak üldögéltem az oszlopnál és vártam, hogy Barbie feltűnjön, de sehol senki. Bedugtam a fülhallgatóm és figyeltem, ahogy a kis kilencedikesek rohangálnak, a tizedikesek bandáznak, a tizenegyedikesek a büfé előtt tolonganak, és követik az osztály menőit, és az évfolyamtársaimat akik a színpadon ültek és beszélgettek, vagy épp ők is rohangáltak a kicsikkel és ijesztgették őket egy műanyag koponyával.

Felálltam, hogy menjek fel amikor egy erős kezet éreztem a fenekemen. Egyből odakaptam a fejem és Mr. Payne pimasz mosolyával találtam szemben magam.

- Csak ügyesen - kacsintott rám. Nem nagyon értettem, hogy ezzel mit akar, de nem szóltam, nem bírtam. A szívem kihagyott vagy két ütemet.

Kicsit megugrottam amikor megérkeztem, hogy Mr. Payne becsúsztatja az ujját a farzsebembe. Ezt csak egy mély nevetéssel nyugtázta majd még egyszer megmarkolta és ott hagyott. Csak meredtem hűlt helyére amikor valaki elkezdett előttem csettintgetni. Egyből kizökkentem álomvilágomból. Egy számomra ismeretlen lány állt előttem. Vagy várjunk! Őt láttam a tablón. És .... Láttam veszekedni tegnap Mr. Styles-szal.

- Helló! - köszöntem rá, de még mindig le voltam döbbenve attól amit Mr. Payne tett az imént.

- Szia! Nina vagyok. Véletlenül nem te vagy az egyik tanítványom? - nézett rám felvont szemöldökkel.

- Mi? Én ... Nem ... Ne ... - dadogtam össze vissza. Még egy új tanár? Mégis milyen? Na ne mááár! Ahogy Nina elnézte a bénázásom csak elnevette magát majd elmagyarázta a dolgokat.

- Az új tánctanár vagyok. Foglak majd tanítani? - mosolygott rám kedvesen. Szóval ezért van egy bazi nagy edzőtáska az oldalán. 

- Ja. Igen!

- És mikor lesz órád? - érdeklődött kedvesen.

- Hát most lyukas órám van, majd következő órában lesz magával órám.

- Tegezz! Nem vagyok én vén, tavaly idejártam.

- Oké - engedtem el egy megkönnyebbült mosolyt.

- Most nekem sincs órám, elugrunk egy kávéra? Csak, hogy ismerkedjünk.

Miközben mentünk a Starbucks-ba beszélgettünk egy kicsit. Mondjuk volt amikor elkalandoztak a gondolataim. Visszagondoltam Mr. Styles és Nina veszekedésére. Mr. Styles ráerőltette Ninára az akaratát. A lány nem akart vele beszélni, de csak azért is piszkálta. És a vége az lett, hogy lesmárolta. Ez azért fura. Vajon minden gyakornok ilyen?

~Amy Pierce~

-Nem hiszem! - Vigyorgott Zayn és közben folyamatosan a fejét rázta.

-De meg tudom, nem vagyok hazudós! -Mondtam és játékosan vállba boxoltam.

-Te lány vagy, hogy tudnál már te breakelni?!!

-Huhh ez aztán a hímsoviniszta szöveg. - Vigyorogtam tovább. Zayn nem hiszi  el, hogy tudok breakelni.  -Most tesi után angol óra lesz Mr.Tomlinsonnal aztán tánc Ninával. Tudod mit gyere el és nézd meg ahogy breakelek.

-Hiszi a piszi! - Vigyorgott majd az orromra rakott egy kevés csoki krémet a süti tetejéről. Vigyorogva szedtem le majd csak a kínzása kedvéért csábosan lenyaltam. Nyelt egy nagyot majd az ajkába harapott.

-Mit művelsz velem te nő?!?!!! - Vigyorgott. Elvoltunk egy ideig aztán vissza kellett mennem angol órára. A suli folyosóján csendben sétáltunk. Megálltam a szekrényem előtt és elkezdtem kipakolni a cuccom.

-Sietek nekem is órám lesz. - Mosolygott majd közelebb hajolt feltehetőleg azzal a szándékkal, hogy megcsókol de elfordítottam a fejem és a mellkasánál fogva eltoltam.

-Nem!! Ezt ha valaki meglátja kirúghatnak és leültetnek. - Ráztam a fejem amolyan ez "nem normális" stílusban.

-Oké akkor találkozunk táncon te kis "BRAKE MESTER" - Gyúnyolódott és idézőjeleket rajzolgatott a levegőbe. Legyintettem egyet, hogy "na most már szállj le rólam" majd elsiettem a folyosón. Hallottam a csengőt de nem akartam sietni. Egyszerűen tovább csoszogtam egészen addig amíg Mrs.Tannenbaum az igazgató helyettes (aki nem mellesleg olyan ijesztő, hogy búúú meg húúú a lényeg, hogy olyan mint egy csúf hobbit) rám nem ordított. Futni kezdtem aminek nem lett túl jó vége. A folyosót felmosták a nyelvi előadónak meg befelé nyíli, az ajtaja így szó szerint BEESTEM a terembe. (Ez nem az én napom) Mindenki rám nézett majd egyszerre tört ki mindenkiből a röhögés velem együtt. Mr.Tomlinson alig tudott csitítani minket. Mabel odasietett hozzám majd felrángatott a földről. Ez az óra is jól indult. A mi osztályunk messze a legbalhésabb volt az egész suliban. Az én esésem csak a kezdetvolt. Dan és Rob összekaptak valami olyasmin, hogy ki született előbb. (2 hete ez a téma mert ikrek) A vége az lett, hogy Rob kidobta Dant a teremből (szó szerint) és közölte "Nesze most te vagy az első" majd bezárta a termet. Nathan az ablakon ordibált ki olyanomat mint például : "SEGÍTSÉG bezártak minket egy rácsos börtönbe éhen szomjan. Stb... Az óra végén Mr.Tomlinson fiatal kora ellenére biztos szerzett pár őszhajszálat. Kisietett a teremből de magával hívta Mabelt. Mit akarhat tőle hiszen kitűnő angolból. Elgondolkodtam ezen majd csak szimplán vállat vontam gondolván Mabel majd elmondja aztán lesiettem a tánc terembe. Nina kedvesen megölelt majd mondta, hogy gyorsan öltözzek át és mutassam meg neki a szaltót meg a breaket ugyanis hónapok óta gyakorlom és már megy + megígértem neki, hogy megtanítom neki is. (Vicces az egyik legjobb barátnőm a tanárom és én tanítok neki valamit :D zsír vagyok) miután felvettem a kék gatyámat meg a fehér sportmelltartómat visszasiettem hozzá és oda adtam a pendrivet amin az új tánc zene mixe van. Zayn jelent meg az ajtóban majd biccentett egyet amolyan "na lássuk" stílusban. Elindítottam a zenét és eltáncoltam a koreográfiát a szaltóból spárga lett a vége. Mire végeztem már mindenki bent volt a teremben. Nathan, Jason, Josh és Cameron (a legmenőbbek) Rob és Dan (a bolond kocka ikrek) Amanda, Linda, Camilla (a r*bik vagy ahogy ők hívják magukat a "divatszakértő csinibabák") Mabel és én (a táncosok és a fiúk szerint ultra jófejek) Adam, Cole és Miranda (a gyíkok csoportja vegyesen) Donna (a dagi magányos lúzer) és végül Kitti meg Brad (stréberek és menők. Csak fel nem falják egymást a nagy "szeretetben" ) Nos ez az osztályunk. Óra végén igazából csak Mabel és én tudtuk a táncot de az iskola orvos kötelező tanórának adta a táncot a mozgás miatt így osztályonként kötelező!! Én személy szerint díjaztam az ötletet... nos a többiek kevésbé. Azt hiszem egyre klasszabbá teszik a sulinkat. Sexy tanárok, klasz órák és ehető kaja (szerintem mindenki úgy van a sulis kajával, hogy pfuuuj meg bleeee de most nagyooon fini lett a kaja! Yamiii ) Ez volt az utolsó óránk. Minden cuccom bedobáltam a szekrényembe majd megdumáltam Mabelel és Ninával egy mozit most suli utánra. Nem tudom mi lwtt a film vége ugyanis kitettek minket a moziból rendbontás miatt!! Na kösz! Nem is csináltam se mit vagyis csináltunk hacsak a popcorn dobálás az ordítozás és a vászon előtt rohangálás annak nem számít??!! :D Nos klassz nap volt. Este kaptam egy SMS-t Zayntől (??) Honnan tudja a számom?? Mindegy Másolom: Holnap hozz magaddal egy kapucnis pulcsit... puszi Z xx

Oké de minek? Jó lenne tudni...

 ~Nina Williams szemszöge~
Még most sem értem,hogy hogy jöhetetted ide Harry és a többiek. Az egész próba normálisan telt. Elvoltunk,sokat hülyéskedtünk szokás szerint. Egy idő után eltűntek kollégáink,hála égnek. Másnap is boldog voltam. Felkelltem,ettem és ittam egy jó forró kávét, majd elindultam edzőtáskával  vállamon az iskolába. ma már tanítok és nagyon izgulok,hogy vajon mi,hogy lesz.  Az egyik szünetben,láttam egy lányt és jobbnak véltem,ha odamegyek hozzá, hiszen nagyoon magányos volt. Integettem az arca előtt, de csak bámult. Egy idő után feleszmélt és beszélgetni kezdtünk. Azt is megtudtam,hogy Kim a neve és, hogy miért nincsenek barátai. Megegyeztünk,hogy tegezhet. Volt amelyik osztály nem tisztelt és már untam. Egyszerre 3 embert küldtem az igazgatóhoz a fegyelmezetlenségért és én még megengedtem nekik,hogy tegezzenek. Mostmár nem kímélek senkit. Alig vártam,hogy Mabelék osztálya következzen. Amy volt az első aki betoppant, útba igazítottam és egyre csak gyűltek az emberek. Zayn is betévedt megnézni az órám,bár láttam nem az óra érdekli őt a legjobban,hanem Amy táncaa. Meredt szemekkel bámulta. Azthittem leállítom a zenét és odamegyek hozzá megpaskolni hátát, de kicsit ciki lett volna. A legtöbb ember,csak csinált valamit,de Amy meg Mabel meg még 1-2 ember csinálta is amit kellett. A nap tövábbi részében is jó volt. Örömmel töltött el az,hogy a sok diák szívesen táncol. Bár a 9-esek tánca kicsit megrémisztett. Némelyik kis liba eléggé csípőtáncot lejtettek és nem bírtam tovább.
-Lányok, tudjátok ez nem a sarok.-nevettem el magam,erre a fél osztály nevetni kezdett,majd ők megsértődve hagyták abba a picsarázást.Miután vége lettek az óráimnak és ebédszünet következett a suli büféjébe mentem, nem kívánt személyel találkoztam és a haverjaival. Egyikük félre hívott.
-Miért nem tudsz neki megbocsátani?-kérdezte Liam és ekkor már Louis és Niall is csatlakozott beszélgetésünkhöz.
-Először rámförmed, mint valami kutyára aztán az egész iskola előtt lesmárol. Az istenit így kell példát mutatni az iskola diákjainak. Ki is csaphattak volna minket. És még kérdezitek miért haragszok?-húztam fel a szemöldököm
-Adhatnál neki egy esélyt.-kezdte most Niall
-Srácok,sajnálom én nem érzek iránta többet mint barátság. Haverok még lehetünk.-avval ott hagytam volna őket,ha Louis nem szól közbe.
-Hidd el ő is csak barátként szeret, csak azthitte ha megcsókol megbocsátasz neki.-próbálta máshová vezetni a helyzetet
-Figyelj Louis,neki miért ilyen fontos,hogy megbocsájtsak neki?- kérdeztem már egyre dühösebben.
-Azért Nina, mert mondta nekünk,hogy egy lány sincs akivel ennyire jól el tud társalogni. Többi lánnyal nem tudja megvitatni,hogy ennek meg annak a csajnak milyen jó segge van. Mesélte,hogy megnézted némelyik lány seggét.-hadarta
-Hhmmmm..az igaz, szeretem felmérni a másik csaj muffját.-aval elröhögtem magam.
-Majd beszélünk,csá.-evvel ott hagytam őket. Majd előkaptam a telefonom és írni kezdtem Harrynek.
-Te bolond, megbocsátok. N xx
-Te bolond, kinek nézed már megint a seggét?-kérdezett vissza. Ezen elröhögtem magam,majd kuncogást hallottam a hátam mögül.És hangosan megszólítottam:
-Vagy inkább te kinek nézed a muffját?-húztam fel a szemöldököm
-El kell,hogy ismerjem a te muffod se rossz...-húzogatta a szemöldökét
-Nem rossz? Oké,megjegyeztem.-húztam az agyát
- Starbuck's?-kérdezte nagy mosollyal az arcán
-Okééé,de sietnem kell, húzok próbára. Tudod Harcore.-lengettem a kezeim előtte
-Ja,tudom az az utcanép.-fintorodott el
-Te ezt most komolyan mondtad?-pattantam fel
-Dehogy is, imádom a Street Dance táncokat.-majd avval beleboxolt egyet a vállamba.
-Nálam nem nyerő,ha beleboxolnak a haverok egymás vállába,idegesítő.- vigyorodtam el.
A nap további részét is vele töltöttem el. Jól éreztem magam. Egyszerűen annyira jóba lettünk,hogy hihetetlen. A csók után egyszerűen nem tudok másra gondolni csak rá. Talán érzek valami újdonsült haverom iránt? Neem..az nem lehet..Nina Williams nem esik ilyen hamar szerelembe,főleg nem egy ekkora taplóba. Vagy mégis?..gondolkodtam el.
-Min gondolkozol ennyire?-kérdezte komolyan Harry
-Semmi, csak egy kis butaság. Úgysem értenéd.-vázoltam neki a helyzetet
-Na, nem akarsz beszélni róla?-faggatott
-Tudod, nem . Nina Williams nem adja ki a titkait, ha 2 ember tud már valamit az nem titok.-evvel kacsintottam egyet. Majd tovább sétáltunk.

4.rész

~Amy Pierce~

Reggel igen nehezen keltem fel. Egy amerikás köldök fölé érő toppot meg egy farmer sortot vettem fel a fekete conversem mellé. A reggelimet ma is elutasítottam. Amíg sminkeltem magam gondolkodni kezdtem. Sírtam is. Szomorú voltam. Mr.Malik rámászott Mabelre. Ez nem lehet igaz! De hol jár az eszem ő a tanárom. Ébresztő Amy!! Hogy lehettem olyan naiv, hogy azt hittem én is tetszem neki?? Egy barom vagyok. Kicsit erőteljesebben téptem fel az ajtómat. Indultam volna le de a nappaliból felhallatszott anyám és a nővérem vitája. Már megint veszekednek klassz. Nem akartam belekeveredni így megoldottam máshogy. A táskámat kidobtam az ablakomon (szó szerint) majd utána ugrottam. Gyakran csinálom már rutinosan értem földet. Első óránk matek. Csúcs. Lépteimet elég ráérősre vettem így a busz pont előttem ment el. (A kocsimnak lemerült az aksija mert elektromos így buszoznom kellett volna) Hát akkor kicsit sokat fogok késni. REMEK!! Már a suli előtt álltam. Vettem egy mély levegőt és berohantam. Végig botladoztam sulin (szó szerint vagy háromszor botlottam meg) a suli boxomból kikaptam a matek cuccom és futni kezdtem a folyosón. Ihhj majdnem 20 percet késtem. Be akartam nyitni a terembe de nem sikerült. Rángattam a kilincset, anyáztam egy sort az ajtónak meg a hülye matek órának majd berontottam a terembe. Szinte azonnal minden szempár rám szegeződött. Mr.Malik összecsukta a munkafüzetet és fél szemöldökét felvonva magyarázatot várt. Hebegtem valami olyasmit, hogy lekéstem a buszt meg, hogy sajnálom aztán a helyemre ültem. Mr.Malik kihúzta a hiányzást a naplóból majd újra rám emelte csoki barna szemeit. 

-Ms.Pierce a táblához. -Mondta fagyosan. Ennek meg mi baja? -Az egy dolog, hogy az órámat nem tiszteli de engem tiszteljen kérem. -Mondta és ismét a táblára biccentett. Feltápászkodtam és kivonszoltam magam a táblához. Nem, hogy másnapos de rosszkedvű és szomorú is voltam. Felemeltem egy krétát majd a tábla elé álltam és csak bámultam. Magamon éreztem több tekintetet is. De nem a hátamon hanem a fenekemen meg a lábaimon. 

-Amúgy minek vagyok itt?? - Tettem fel a szerintem logikus kérdést. Mr.Malik felvont szemöldökkel bámult rám végül el mosolyodott és csak a helyemre küldött. Nagyon fáradt voltam gondoltam pihentetem a fejem egy kicsit a padon összekulcsolt kezeimen de valahogy elaludtam. A csengőre ébredtem fel. Kissé kómás fejjel körülnéztem majd vissza estem a padra. Mabel pattant mellém és próbált felrángatni. Nem jött össze. Elgondolkodó fejet vágott majd döntött. Hírtelen elordította magát.

-Ihhj!!! -  Húztam el a szám. -Az ordítási szándékod legközelebb jelezd oké?? 

-Nem! - Adta meg kedves válaszát majd újra a fiúkhoz fordult. -Héjj srácok ki akarja letapizni Amyt??

-A kérdés az, hogy ki nem!! -Mondták inteligensen. -Naná hogy letapiznánk!! -Ordítottak artikulátlanul majd lepacsiztak. BARMOK!!! Nagybetűvel. Mabel megint kiabálni kezdett. Nem értette sokat csak annyit, hogy vigyétek a tesi öltözőbe. Ugyanis tesink lesz. Lehajtott fejjel "aludtam" és csak annyit éreztem, hogy valaki a vállára vesz és cipel. (Tudjátok mikor átdobnak a vállon és a feneked elöl van.  Értitek nem?? Úgy mint abban a filmben az 'exférj újratöltve'-ben' ) 

Nem érdekelt hányan fütyültek a folyosón vagy stírölték a fenekem. Csak egy fütyülés zavart. Mikor a tesi tanárom Mr.Styles fütyögött a terem előtt. Lepacsizott a srácokkal akik vittek engem. (Kész felvonulás volt az, hogy levittek engem a tesi öltözőbe.) Letettek a padra (valaki még a is seggemre csapott) és távoztak. Előkaptam a falatnyi tesi sortom (amit elhozni most már nem tartok jó ötletnek) meg  a toppom rákaptam a pulcsim majd felvettem a sapimat. 

-Megyünk? -Mondta Mabel és az ajtóhoz szökkent. 

-Mindjárt csak felmegyek a büfébe vízért. -Intettem. Ő csak bólintott és átrohant a tesi terembe. Csak ne terem köröket futasson velünk megint. Felrohantam a lépcsőn és épp a büfé irányába kanyarodtam volna de valaki visszarántott. Behúzott egy szobába és befogta a számat. Becsuktam a szemeimet és kétségbeesetten próbáltam szabadulni szorításából. Hirtelen elengedett majd újra falhoz szorított viszont ezúttal gyengédebben. Kinyitottam szemeimet és Mr.Malik elsötétült tekintetével találtam szemben magam. 

-Nem engedem, hogy ebben a ruhában tesizz a perverz tanárod előtt.

-Ohh elnézést mondja ezt az aki a diákjára izgul rá. - Céloztam ezzel a nadrágja alatt lapuló férfiasságára aminek már nem volt elég helye odabent. 

- Te az enyém leszel nem az övé. 

-Ki maga, hogy dönthetne erről?? És engedjen el vagy feljelentem még kiskorú vagyok!! -Hisztiztem de csak nem engedett. 

-Akarlak. -Mondta szenvedve. -Kívánlak. - Folytatta majd erőteljesen szívni kezdte a nyakamat. Szívta és harapta. Tagadtam ugyan de jólesett. Kicsúszott egy sikoly féle a számon erre csak elégedetten elmosolyodott. 

-Most már mehetsz. -Mondta és félreállt. Amint kijutottam innen zokogva rontottam be a mosdóba. Lemostam az arcom majd megnéztem a nyakam. Több helyen is lila illetve pirosas foltok díszelegtek. Kibontottam a hajam majd rásimítottam a nyakamra. Nem kell senkinek látnia. Nem hagyhatom magam. Nem engedem, hogy egy tanár kihasználjon. Át siettem a gondnoki folyosóra majd ki a hátsó ajtón. Lesétáltam a lépcső közepére majd lecsúsztam a falon. Ennyi volt gyenge vagyok ő meg erőszakos és durva. Igazából nem tudom mennyi ideig ültem ott de nem sokkal utána nyílt az ajtó. Mr.Malik lépett ki rajta. Aggódó tekintettel meredt le rám. Rám a rakás szerencsétlenségre a lépcső alján. Autómatikusan arrébb csúsztam. Nem tudom, hogy azért mert féltem tőle vagy azért mert helyet csináltam neki... ő az utóbbit választotta. 

-Meg tudsz nekem bocsájtani? -Kérdezte elgyötört tekintettel. 

-Nézze Mr..... 

-Ilyenkor hívj Zaynek és tegezz. - Szakított félbe. 

-Oké ZAYN!  -Hangsúlyoztam a nevét és próbáltam megszokni. -Megtudok de nem most! -Mondtam amolyan sorry arckivejezéssel. Bólintott jelezvén, hogy megértette majd hírtelen megszólalt.

-Mit szólsz egy kávéhoz suli után? -Mosolygott csibészesen. 

-Ha igazolod a tesi órámat akkor igen! - Kötöttem vele kompromisszumot. 

-Még szép. - Mondta majd felsegített a földről és bement a suliba igazolni a tesi órámat.

~Nina Williams szemszöge~

Reggel volt a telefonomon egy üzenet, amit Harry küldött.

"Remélem te nyersz"

Meg fogom neki mondani,hogy csak hülyéskedtem, mert tuti élvezné is,hogyha adhatna nekem egy csókot és én csak vicces kedvemben voltam. Remélem ő nyer,mondjuk ő is kitalálhatna ugyanolyat mint én. Miközben ezen gondolkoztam, elkészültem és írányt vettem a Starbucks-ba aztán pedig a Nando's-ba. Ezután az iskolához vezetett az út. Mabeléket kereste,de sehol nem voltak,így inkább úgy döntöttem,hogy megkeresem Harryt és tisztázom vele a dolgot. Nem sokáig kellett keresnem és meg is találtam. A tesi terembe stírölte a csajok seggét.

-Na drága perverz Styles randíra hívtad már?- kérdeztem tőle sunyin.
-Kicsodát?-kérdezte felvont szemöldökkel majd eszébe jutott
-Ja..nem, nem is fogom. Van nekem fontosabb dolgom is.-váltott bunkó stílusra
-Hahaa..ezen jót nevetek, Stylesnak nem a csajok az elsők.-nevettem
-Leszállnál végre rólam?- kérdezte dühösen
-Azért mert nincsen jó kedved, nem rajtam kéne ki tölteni. Majd avval beszéljél így aki megérdemli.-evvel kiviharoztam a teremből és némi hangot hallottam aki szólongatott utánam.
-Nina várj!-nem akarok én megvárni senkit,de hírtelen egy kezet éreztem csuklómon aki visszarántott
-Mégis mit akarsz tőlem? Most ordítottál le, tőlem nem kell bocsánatot kérni,de én se fogok. Nehogy el várd.-estem neki
-Sajnálom. -csak ennyi jött ki a száján. Elindultam megint és vissza szóltam neki.
-Nem kérek a sajnálatodból. Elég volt nekem 14 évesen,hogy sajnált valaki.-evvel véglegesen elviharzottan és érezni lehetett,hogy még ott ál és nem tudja el hinni,hogy mit mondtam neki. Miért volt neki ilyeen fontos,hogy megbocsássak neki? Egy csomószor találkozott a mai nap folyamán a tekintetünk és engem nem érdekelt. Oda akart jönni beszélgetni ebédszünetben is, de elmentem, nem hagytam szóhoz jutni. Ezután Mabelékkel beszélgettem.
-Mi a gond, Nina?-kérdezte Amy
Nagyon le vagy törve.-mondta Mabel
-Hát tudjátok ma össze kaptam Harryvel,mert bunkó volt én meg leoltottam. És utána bocsánatot kért,de elmentem és próbál odajönni,de mindíg elmegyek.-hadartam el.
-Pussy,te idiótácska vagy, nem látod,hogy bejösz neki?-már vázolta a helyzetet nevetve.
-Szerintem cukik lennétek.-kezdte Amy.
-Most ne kezdjétek.-már ideges voltam egy kicsit, ekkor elkezdtek köhécselni.Hátrafordultam,majd felálltam, kezembe vetem a cuccaimat és elindultam volna, ha valaki nem ragadja meg a karom. És tudtam,hogy ki volt az. Harry...
-Kérlek Nina, beszéljük meg végre.-kérlelt
-Az istenit, ezen nincs mit megbeszélni,nem vagyunk már tinédzserek,jó igen,de tanárok vagyunk. Példát kell mutatnunk.-hadartam neki
-Akor meg miért veszekszünk?-kérdezte
-Mert nekem nem elég egy sajnálom.-ordítottam vele még mindíg.
-Hírtelen magához húzott és azt vettem észre,hogy bejutást kér a számba,de megtagadtam,elhúzódtam tőle és megpofoztam és evvel a mozdulattal ott is hagytam. Haza indultam, mert nagyon feldúlt ez az egész és még amúgy sem érzek Harry iránt úgy mintha több lenne mint barátság. Vagy mégis? Nem,tuti nem érzek úgy iránta.Nagy gondolkozásomat a telefonom csörgése zavarta meg. A szokásos Little Mix szám ment, egy ideig hallgattam és dúdoltam rá,aztán mikor észrevettem,hogy nem akarja letenni megnéztem a kijelzőt..Ránéztem és elfintorodtam,mert Harry volt és evvel ki is nyomtam. Még több tucatszor próbált hívni,de mindíg vagy táncoltam a csengőhangra vagy mikor már untam kikapcsoltam. Ahhoz képest,hogy mennyire fel idegelt a dolog már nem is zavar. Most viszont Amy hívott. Mabelnek és Amynek külön csengőhangja van így tudom,mikor melyikőjük hív.
-Szia Amy. Helyzet?-kérdeztem boldogan
-Na a mi szerelmesünk már boldog?-gondolom húzogatta a szemöldökét
-Csak,hogy tisztázzuk nem vagyok szerelmes. Én 3 nap alatt nem tudok bárkibe csak úgy beleszeretni,ezért is húzódtam el drága perverz tesi tanárodtól. -vázoltam neki a helyzetem.
-Na figyelj pussy,tudom Mabel szokott így becézni,de rádragadt,szóóóval Pussy, nem veszed észre,hogy beléd esett? Igazán adhatnál neki egy esélyt.-vette komolyra a helyzetet.
-Na idefigyelj fing,mostmár ez is rádragadt hupsz...-nevettem el magam.
-Na szóval fing, észrevettem hiszen az egész iskola előtt lesmárolt. A másik dolog pedig az,hogy nekem most túl sok minden ahhoz ,hogy randizzak. Esetleg legjobb haverok lehetünk.-vettem komolyra a helyzetet.
-Fing?..Azt mondtad fing?..ezen most nevetnem kéne?...-de végül elnevette magát
-Próbán még megkeserülöd Pussy.Csá.-nevette el a végét
-Csáá,FING!-avval lecsaptuk a telefont
Gyorsan ettem pár falatot, ittam és elmentem zuhanyozni. Azon gondolkoztam,hogy vajon tényleg szeret,vagy azthitte evvel a csókkal mindent elintézhet? Nem,nem ez nem ilyen egyszerű. Végeztem a tusolással, majd indultam a próbára. Ilyenkor érzem,hogy egsz vagyok. Nekem nem kell ahhoz szerelem,hogy egész legyek. Miközben ballagtam befele ordibálásra lettem figyelmes.
-Fing lettem érted?-majd mindenki jót kacagott.Majd rám nézett drága látos Amy barátném.
-Te pussy, fingnak mertél nevezni?-húzta gúnyos mosolyra a száját és futni kezdett felém. Én csak ledobtam a földre a táskát és szaladni kezdtem.
-Héé fing vagy akkor is, de kopj le..-ordibáltam vele nevetve.
-Héé fing és pussy, gyertek ide!-kiabált Mabel barátnőnk. Mi megálltunk egymásra néztünk és egy újabb gúnyos mosoly követte a másikat, majd szaladni kezdtünk,de immár közös erővel Mabel irányába.
-Úgy hiszem Mabelnek is idelye lenne valami becenevet kitalálni.-adta za ötletet Amy. De én nem igazán tudtam koncentrálni az ötletére, mivel az bejártai ajtón,már régen bejött a csapat és rajtunk nevettek, akkor ki az a pár ember aki meglátogatott minket és mellesleg honnan tudják,hogy hol próbálunk? ár perc után az árnyékból kirajzoolódott az a pár ember, akiket úgy nem vártam a mai nap folyamán. Illetve csak egyet, a többivel nincs bajom,de azt tudom,hogy mindd perverz.
-Héé lányok ezek mit keresnek itt?-kérdeztem tőlük full komolyan
-Nem tudjuk,de honnan tudják,hogy mi itt próbálunk és,hogy létezünk?-kérdezték szinte egyszerre.

~Mabel Worst~

Mr. Styles és Nina? Érdekes lesz... Mrs. Styles... Nina Styles... Nem is olyan rossz. Sőt, kifejezetten tetszik. Illene Ninához ez a név. Na meg szerintem Mr. Stylesnak is bejönne.

Mivel még mindig nem meséltem nektek az otthoniakról, most bejutást engedek...

Egyedül lakom. Tudom, hogy nehéz elhinni, hogy egy kis 17 éves csaj egyedül lakjon, a saját házában, de igaz. Bár nem teljesen... Mondjuk Shiver nem válaszol ha beszélek hozzá, de ő is valami.

Hogy ki is az a Shiver? A 2 éves husky. Fiú és tervezem, hogy veszek mellé egy nőstényt is. Bár ez nemhiszem, hogy a közeljövőben meg lesz valósítva...

Shiver

Na, rólam ennyit. Következő. Ezeke meg mit keresnek itt? Honnan tudták meg, hogy hol van a "főhadiszállásunk"? Nem akartam megint találkozni Mr. Tomlinsonnal... Az a csók... Ó, istenem, egyszerűen megőrjített. Azóta csak arra tudok gondolni. Meg hogy akarom... még. De nem szabad, hiszen ő a tanárom...
Szóval táncolni kezdtünk. Amikor az én "szólóm" jött amikor le kell szaltóznom két srác válláról a pólóm teljesen felcsúszott így látható lett... mindenem. Ezzel vége is lett a számnak. Mr. Tomlinsonra tévedt a pillantásom. Ahogy belenéztem gyönyörű, vággyal teli kék szemeibe akaratlanul is ajkamba haraptam. Aztán rögtön más felé fordultam.

3.rész

~Kimberly Jonathan~

Álmodozásomból az ébresztőm egyre hangosodó zenéje zökkentett ki. Kinyomtam a rock számot majd felültem. Egy rutin mozdulattal hátradobtam festett, szőke hajam majd megdörzsöltem a képem, hogy valamilyen szinten felébredjek. Lebattyogtam a földszintre a kockás nadrágomban és a tapadós bandás pólómban majd mostohaanyám hátával találtam szembe magam.

- Jó reggelt Kim!

Valamiért mindig megérzi ha a közelében vagyok. Most is. Oda sem pillantott és köszönt is. Mondjuk most lehet, hogy segített neki a lépcső nyikorgása.

- Csá - nyögtem oda flegmán majd behajoltam a hűtőbe és kiszedtem a tejet.

- Több kedvességet! - jött be apa is a konyhába. Nem szóltam semmit, nem akartam reggel balhézni ezért csak kiöntöttem a maradék tejet egy kis tálba és belöktem a mikróba.

- Ma mit csinálsz suli után? - érdeklődött Samantha. Igen, így hívják az újdonsült anyámat.

- Közöd? - néztem rá lesajnálóan miközben vettem ki a tálat.

- Kim! Vegyél vissza ebből a stílusból! - szólt rám apám. Amióta anya meghalt nagyon megromlott a viszonyunk. Ez a nő elcsavarta a fejét és úgy irányítja ahogy neki tetszik. Azaz ellenem.

- Ehetek? - csattantam fel. Apa megfogta Sam kezét és kihúzta a konyhából.

Nyugodtan megreggeliztem majd küldtem egy SMS-t Barbie-nak, hogy mindjárt ott vagyok a szokott helyen.

Feltrappoltam a szobámba, felkaptam egy farmer sortot és egy toppot majd mentem is. El se köszöntem a vénektől, minek?

- Szia! Na mi van? Már megint veszekedtetek? - ölelt meg egyből barátnőm, amint odaértem.

- Hello. Honnan veszed? - ráncoltam össze a homlokom.

- Azért mert már olyan a fejed mint egy elefánté. Tiszta ránc a homlokod - röhögött rajtam. Erre kapott egy "nagyon kedves" köszt majd leültünk a padra.

- Állítólag ma új tanárok jönnek a suliba - húzta vigyorra a száját.

- És? Gondolom azok is ilyen besavanyodott, ötven évesek lesznek - legyintettem majd hátradőltem. Hát mit ne mondjak, nem vagyok túl jó viszonyban a tanáraimmal. Rendszeresen kapom az intőket, naponta küldenek az igazgatóhoz .... De nagy ívben leszarom.

- Hé Kim neked menni kéne - nézett az órájára barátnőm.

- Lyukas órád lesz, nem? - néztem rá.

- De. De neked nem lesz.

- És? - vágtam értetlen fejet - Ellógom.

- Kim már rohadt sok igazolatlanod van.

- Leszarooom - nevettem fel.

Így történt az, hogy még fél óráig ücsörögtünk a parkba majd "jó kislány Barbie" rávett, hogy menjünk a suliba. Az odavezető úton rengeteget beszélgettünk és Barbie csak arra tudott gondolni, hogy vajon milyenek lesznek az új tanárok. Valamiért reménykedett benne, hogy sexy, huszonéves pasik lesznek. Hát én ezt erősen kétlem.

Miután elköszöntünk egy gyors öleléssel és egy-egy puszival benyitottam a terembe. Irodalom volt, és óra közepe. De hol érdekel? Szerintem Mrs. Hale örülni fog, hogy méltóztatok bemenni az órára.

Ám nagy meglepetésemre nem a szemüveges, enyhén ősz hajú tanár ült a tanáriasztal mögött. Egy pasi körmölt a táblára.

- Segíthetek valamiben? - fordúlt felém, így félbehagyva a mondatot.

- Ja. Hol van Mrs. Hale? Új diák vagy és már egyből feleltet, ráadásul itt is hagy? - nevettem. Senki nem szólt semmit pár másodpercre beállt egy feszült csend.

- Mrs. Hale-t egy ideig nem fogja látni. Egy darabig én leszek az irodalomtanár - mondta halál komolyan majd felém villantott egy rohadt sexy mosolyt. Krétás kezét felém nyújtotta én pedig kezet ráztam vele.

- Mr. Payne - mutatkozott be.

- Kim - mondtam egyszerűen. Miközben mentem a helyemre a krétás kezem beletöröltem az egyik elől ülő srácba, az pedig csak egy morgással nyugtázta az egészet.

- Ha jól látom mindenki itt van. Akkor folytassuk az órát. Kim kérlek jegyzetelj! - szólalt meg Mr. Payne amint a helyemre értem majd újból elkezdett a táblára írni.

Egész órán nem írtam semmit. Majd lemásolom valakiről. Vagy azt sem. Nem tudtam összpontosítani, csakis Mr. Payne-t tudtam figyelni.

Ábrándozásomból a csengő fülsüketítő hangja zökkentett ki. Felkaptam a táskám és mentem is kifele. Ezt muszáj elmondanom Barbie-nak.

Az ajtóban eszembe jutott, hogy ott hagytam a colám, ezért megpördültem, hogy visszamenjek érte. Terveim szerint csak egy másodpercbe tellett volna amíg megszerzem a flakonom, de beleütköztem valakibe ahogy megpördültem.

Egy csomó lap a földre repült én pedig készültem átlépni rajta. Nem vagyok egy segítőkész személy. De felpillantottam és Mr. Payne-el találta szembe magam. Elvesztem gyönyörű, barna szemeiben és akaratlanul is az ajkamba haraptam amikor a szájára pillantottam.

- E-elnézést Mr. Payne - dadogtam és egyből leguggoltam, hogy felvegyem a szanaszét repült lapokat. Ő is leguggolt majd megfogta a kezem amikor egy lapért nyúltam.

- Neked csak Liam - mondta egy őrjítően sexy mosoly kíséretében.

~ Mabel Worst ~

Angol. Angol. Angol. Úgy hallottam Mr. Tomlinson lesz a tanár. Bár már van egy ötösöm, nem hiszem, hogy fogok jobb jegyet kapni... Szörnyű vagyok ebből a hülye tanrárgyból. Eddig Ms. Kullin nagyon kedves volt (ő a régi angoltanár) és nem adott nekem karót. Ám nemhiszem, hogy Mr. Tomlinsonnál beválna a szempillarebegtetés.

Remegve megyek be az órára és levágom magam a padomba, Amy mellé. 

- Valami baj van? - vonja fel a szemöldökét

- Új tanár van. Nem akarok karót - mondom mikor szinte elbújok az előttem ülő barna hajú fiú mögött

Amy megrántja a vállát és folytatja az eddigi tevékenységét, avagy a semmittevést. Amikor a fiú észreveszi, hogy búvóhelynek hátrafordul. Én mozdulatlanná válok, mintha így nem venne észre.

- Nem vagyok T-rex - nevet, mire én elengedem magam és elmosolyodok

Feltűnt, hogy kivel állok szemben. A suli legjobb pasijával, Michael Johnsonal. Wow.

- Bocs - nyögöm ki

 - Mi a baj, Mabel? - kérdezi kedvesen, rám szegezve gyönyörű barna szemeit
 - Ö... semmi, én csak... - dadogom
- Tudom mit csinálsz. Mögém bújhatsz, ha kapok puszit - vigyorog pimaszul
 - Megegyeztünk - mosolygok rá
 - Ott meg mi folyik? - hallom meg Mr. Tomlinson hangját
 - Öhm... semmi - mondjuk egyszerre
- Akkor kérem, Miss. Worst, fáradjon ki a táblához.
- De én...
- Semmi de.

 Miközben írok a táblára, érzem, hogy valaki folyamatosan figyel. De nem ám a hátam vagy valami ilyesmi... a hátsófelem. Villámgyorsan megfordulok és a tanátrommal találom szemben magam.
 - Na de tanárúr... - vigyorgok
- Mi a baj, Miss Worst?
- Ne higgye, hogy ennyire hülye vagyok...
- Igaz. Dehát magának elég formás hátsója van - markolt bele erőteljesen, mire az osztály fele dőlt a röhögéstől, a másik fele pedig húúú-zni kezdett.

Én full vörösen visszaülök a helyemre és szinte belebújok a füzetembe. Amint kicsöngetnek szaladnék ki az osztályból, de valaki megfogja a csuklómat és magához ránt. 

- Attók függetlenül, hogy Mr. Tomlinson megfogta a segged, én még kapok puszit? - vigyorog rám Michael

- Hova kéred? - sóhajtok mosolyogva

- Hát nem arcra az biztos.

Erre én felülök egy padra (rohadtul alacsony vagyok) és megpuszilom a száját, ám ő ezt ügyesen átalakította egy csókká. A kis pusziból először sima csók lett majd egy szenvedélyes csókcsata. Nem akartam elengedni, de mennem kellett órára, ezért lassan eltoltam magamtól és adtam egy utolsó puszit a szájára.

- Mennem kell - suttogtam

- Muszáj? - nyafog

- Igen. Sajnálom - mászok le a padról

- Ugye még látlak?

- Igen - mosolyodok el és kilépek a teremből

Ábrándozva szlalonozok a diákok között a szekrényemig, de valaki nekem jön, így kitépve engem álomvilágomból. Mérgesen nézek fel az illetőre.

- Mr. Tomlinson? - szalad fel a szemöldököm - Sajnálom. Az én hibám - mennék el mellette, de megint beáll elém

- Miért csókolóztál azzal a sráccal?

- Magának ahhoz semmi köze. Hiszen csak egy diákja vagyok.

- Nem. Te nekem többet jelentesz annál - lép közelebb, mire én hátralépek, így a hátam a szekrénynek ütközik

- Maga a tanárom, érti?

- Nem érdekel - simít végig az arcomon, mire bőröm bizseregni kezd

- Hagyjon - nyögöm ki

- Nem.

- Mennem kell. Tesim lesz.

- Még ezt - fogja meg az arom

Ajkait enyémekre tapasztja és röviden, nagyon röviden, de megcsókol. A pillangóim jelentkeznek...

A tesi egy rémálom volt. Tudtam, hogy Mr. Styles az egész óra altt a hátsómat stírölte, de nem tehettem ellene semmit. 

Szünetben megjelent Nina és elmesélte, hogy mától ő lesz a tánctanárunk. Csináltunk egy nagy ölelést és mindenki ment a dolgára. Én meg Michael keresésére indultam.

~Nina Williams szemszöge~


Istenem, hogy én most mennyire boldog vagyok. El sem tudom hinni, hogy végre azt taníthatok amihez igazán húz a szívem. Eddig is azt csináltam amit szeretek, de mostmár taníthatom is. Ez elképesztő. A  mai napon még széjjel néztem az iskolában, hogy mi változott tavaly óta, de semmi. Még mindíg szívesen szivatnék itt mindenkit, de mostmár tanár vagyok, így nem lehet. Majd valamit kitalálok, hogy jól szórakozhassam mint tavaly.Hiányzik a sok csíny. Éppen ebédszünetem volt és gondoltam lemegyek venni valami kaját a suli büféjében.El is indultam, de valaki hírtelen megszólított.
-Nem gondolod, hogy itt az ideje egy kávénak?-kérdezte nagy mosollyal az arcán
-Nem mondtam, hogy el is megyek veled kávézni,csak annyit,hogy átgondolom-próbáltam komoly lenni, majd váratlanul kérdeztem vissza tőle.
-Sose fogod hagyni,hogy erre a kávéra nemet mondjak?-kicsit észre lehetett venni a hangomból,hogy gyötör
-Tudod, nem.-válaszolt full komolyan
-De utána békénhagysz?-kérdeztem tőle mosolyogva
-Őőő, valószínű,hogy nem, de megpróbállak.-kötöszködött.-Ha annyira azt akarod, hogy békénhagyjalak akkor oké.-válaszolt szomorúan
-De csak ez az egy kávé.-próbáltam felvidítani és sikerült. Evvel elindultunk az ebédszünetben a Starbucksba ahol másodjára is találkoztunk. Leültünk egy asztalhoz és rendeltünk, majd beszélgetni kezdtünk.
-Na és mesélj magadról.-kezdett bele ismerkedésünkbe. Elmeséltem neki az egész élettörténetemet és átérezte a helyzetemet.
-Nagyon sajnálom, nekem sem fényes az életem. Anyukámék kiskoromban elváltak és aztán anyámnak új férje lett. Jóba vagyunk, de nem olyan mint az igazi.-szomorú volt , látszott rajta.
-Ez szörnyű,sajnálom.-éreztem át én is a helyzetet. Nekem sem könnyű.Sokat beszélgettem még vele és jó volt. Nagyon jó haverok lettünk. Azthiszem ő lett a legjobb fiú haverom. Viccelődünk egymással.A kávézóban egy csaj oda is ment hozzá elkérni a számát és annyira örült,ogy valószínű randizni is fog vele.
-Láttad a seggét, ahh jó csaj.-vázolta nekem a helyzetet.
-Várj..-avval odafordultam az elsétáló csaj segge felé és elfordítotam a fejem, majd így szóltam.
-Jó segge van,de jobbat érdemelsz, megítélem neked, hogy beképzelt dög akinek az apjának tele van tömve a bukszája lóvéval.-kötöszködtem vele.
-Oké, elmegyek vele randira és megnézzük,hogy igazad volt-e. Fogadjunk!-látszott a fején, hogy kihívásnak vette
-Okééé,mi lesz ha nyersz?-kérdeztem nevetve
-Majd eldöntöm, és ha te nyersz?- felhúzta szemöldökét
-Semmi, nekem nincs semmire szükségem.-vázoltam neki a helyzetet
-Ezt nem hiszem el, tuti kell neked is valami.- röhögött elég rendesen
-Hát esetleg vehetnél nekem egy jó fényképezőgépet...-gondolkoztam el
-Na látod, de inkább találj majd ki valamit..mostmár menjünk.-avval felálltunk és kimentünk a kávézóbol. Visszamentünk az iskolába én megvártam Mabeléket ő pedig ment órát tartani,
-Csáá Pussy.-kösznötött szokásos köszönési módjával Mabel.
-Sziasztok. Képzeljétek ma a tesi tanárotokkal kávéztam ebédszünetbe.-mosolyodtam
-Jaa,hogy az. Tiszta perverz, bámulta a seggem tesin.-szólt komolyan Mabel majd a végét elröhögte.
-Hát, ahogy elnézem a többi gyakornok tanárt is...chh..mindd az.-nevettem egy jót
-Az biztos,szólt Amy.-kicsit csendesen, nagyon furcsa volt a viselkedése.
-Héé Amy,van valami gond?-kérdeztem komolyan tőle.
-Nem nincs,csak olyan szépek a barna szemei.-vázolta elpirulva a helyzetét
-Mabel, most tudnom kellene, hogy milyen barnaszemű gyerekről beszél ez?-húztam fel a szemöldököm
-Mr.Malik.-csak ennyit mondott Mabel
-Majd később elmesélsz mindent, azán most húzzatok órára. Jövőhéttől kezdődnek a táncórák.-mondtam büszkén
-Arról vagyunk híresek,hogy időben beérünk a suliba??-kérdezték egyszerre
-Jó, mind1.Sziasztok.-köszöntem el tőlük.
Ezután úgy döntöttem, nem sok értelme van itt maradni az iskolában,ha semmi dolgom nincs, így hát hazafelé vettem az irányt. Amint hazaértem enni kezdtem utána pedig sütöttem egy kis sütit. Elcsomagoltam egy adagot,hogy holnap viszek a lányoknak. Felnéztem a szokásos közösségi oldalakra, ezek között volt a Twitter is. Egy újabb követővel lettem gazdagabb. Már vagy egy hete nem néztem a netet, így kíváncsi voltam vajon ki lehet az. Hát Harry követett be. Nem volt más választásom visszakövettem. Már elég későre járt az idő és úgy gondoltam elmegyek letusolni, miután végeztem bebújtam az ágyba. Próbáltam aludni, de nem sikerült. Írtam egy sms-t..Harrynek.
"Ha én nyerek, akkor kérek egy csókot. Nxx
Vártam valamennyit, azthittem,hogy már nem akar válaszolni, így visszatettem a helyére a telefont, ám mikor már majdnem elaludtam elkezdett rezegni.
-Hogy ennek is ilyen jó az időzítése.-mondtam magamnak.
"Végre döntöttél, de miért egy csók kell neked? Hx"
-De jó, hogy kérdezgetős kedvedben vagy.-forgattam a szemeim.
-"Mert az úgyse tennéd meg."
-"Honnan veszed ezt?"
Így beszélgettünk egész éjjel. Reggel nagyon álmosan keltem és láttam,hogy van egy üzenetem..Harrytől.
 


 

2. rész

~ Mabel Worst szemszöge~

Szánom-bánom, de én most nem foglak bevezetni titeket az otthoni életem dolgaiba. Arra majd később kerítünk sort, rendben? Ugorjunk rögtön a bulihoz. 

Egy feszes, fekete miniruha volt rajtam, a kedvenc szegecses magassarkúmmal. Teljesen rákattantam a szegecsre, úgy érzem, ez az ami kifejezi a személyiségem...

Szóval, miután Amyvel már túlvoltunk a hatodik felesen is, megszólította valaki. Megfordult, így én is láthattam az illető arcát.

- Mr. Malik? - kérdezte

A matektanár. Hát persze! A mi extra-szexi matektanárunk. Nem ismerek még olyan szerencsés embert akinek 5 ilyen irtóhelyes átmeneti tanára legyen? Természetesen mindent Amandától tudok. Bár sem Amy, sem Nina nem bírja, nem olyan agyrém a csaj ha közelebbről is megismered. Na meg persze vele akárhová bejutsz és mindent tudsz. Ezértis lettünk barátok. Mondjuk.

Sokan mondják, hogy képes vagyok elkalandozni. Legtöbben dilisnek tartanak. Bár, szerintük ez aranyos, inkább ciki... De nem bírom magamat visszafogni, na.

Már megint más témánál vagyok. Szóval, Mr. Malik.

- Amy, ugye? - vigyorgott

- Igen - mondta barátnőm

- Hogy van az, hogy két ilyen csinos lány egyedül italozgat?

- Öhm... - nyögtem ki ennyit és fura fejet vágtam

- Csatlakozzatok hozzánk.

- Mármint?

- Én meg a négy másik tanár. Na, mit szóltok?

- Nem is tudom... - húztam el a szám

- Na Mabel, ne legyél már ilyen... Tudom, hogy te is akarod - rángatta meg a karom Amy, ilyenkor látszik meg, hogy én sokkal jobban bírom az alkoholt

- Ha ennyire szépen kéred - mondtam szarkazmussal

- Légyszi...

- Jó, gyerünk - sóhajtottam és felálltam

Amy céltudatosan ment elől, gondolom már rég kinézte, hogy hol tanyáznak a tanáraink. Mr. Malik jött mögöttünk. Éreztem magamon a tekintetét. Ám azt is, hogy az kicsit lejjebb vándorolt a kelleténél. Sejtésem bebizonyosodott, mert hamarosan jó erőset markolt a fenekembe. Én felsikoltottam, de ezt senki nem hallotta a hangos zenétől. Talán nem volt a legjobb választás ez a ruha...

- Sajnálom, de túl dögös vagy ahhoz, hogy visszafogjam magam - suttogta a fülembe

- Mr. Malik... - hebegtem vérvörös arccal

- Mi van? Már megdicsérni sem szabad, Mabel? - simította meg a vállam

Jó, tudom én, hogy Mr. Malik nagyon helyes pasi meg minden, de 1. Ő a tanárom, 2. Amy beszédéből azt vettem le, hogy teljesen belezúgott. Szóval ez, még ha akarnám sem jönne össze.

- Mi lenne ha inkább Amyvel foglalkozna, ő élvezné, szerintem - mondtam

- Ahogy akarod. De még ezt nem zártuk le - kacsintott rám

Amint odaértünk az asztalhoz mind a négy tanár jól végigmért minket, majd felálltak és bemutatkoztak. Először Mr. Payne. Olyan aranyos, hogy... hogy... huh. Szóval, értitek, nem? Aztán Mr. Horan. Minden lány álma egy szőke hajú, kék szemű pasi. Mr. Stylesnál perverzebb embert nem ismerek. Az első hozzám intézett mondatát, pedig inkább le sem írom... Na és Mr. Tomlinosn. Atya úr isten. Szó szerint, olyan mint valami görög félisten. Olyan Adonisz féle. A szívem 4 ütemet kihagyott mikor megszólalt. Hát még mikor rám mosolygott! Azt hittem ott helyben ájulok el. 

- Tényleg dögös csajok - vigyorgott Mr. Styles Mr. Malikra - De Mabelt lestoppoltam. 

- Sajnálom tanárúr, de én ma inkább otthon szeretnék aludni - mosolyogtam

- Pedig azt hittem belemész. Eléggé rossz és merész lánynak tűnsz ebben a szerelésben - simított végig a fenekemen, miközben a többiek egyetértően bólogattak

- Akkor is passzolnám az ajánlatát - mondtam és leültem Mr. Tomlinson mellé

- Minek köszönhetem ezt a megtiszteltetést? - vigyorgott rám csibészesen

- Megragadta a fantáziámat - hajoltam közelebb hozzá

- Szóval így állunk Mabel - jött ő is közelebb, így ajkunk között már alig volt pár centi távolság, szinte már bizsergett a szám, annyira vágytam a csókjára - Tudod, nem jó dolog kikezdeni a tanároddal.

- Tudom, de én nem is vagyok jó - mondtam és kezemet tarkójára tettem

Maganhoz húztam és szenvedélyes csókot nyomtam édes ajkaira, amit örömmel viszonzott. Lehet, hogy alapból is vakmerő lány vagyok, de úgy gondolom az alkohol bőven rásegített, hogy véghez vigyem ezt a cselekedet. Hiszen nem mindennap csókolózhatok az Angol-Adonisz-tanárommal.

- Ezért kaphatsz egy ötöst - kacsintott rám mikor eltávolodtunk egymástól

- Köszönöm Mr. Tomlinson - vigyorogtam

Azt est végéig nem vette le kezeit a combomról. Ám mint minden jónak, ennek is hamar végeszakadt és Amyvel elindultunk hazafelé.

~ Sabine Watson szemszöge ~

Leültem a szokásos helyemre a második padba. Mabel a mögöttem ült és éppen Amy-vel beszélt Mr. Tomlinson-ról. Nem vitatom, tényleg különlegesen helyes tanár volt, de mégis csak tanár. Hátrafordultam hozzájuk. Nem is értem miért, de befogadtak. Más voltam mint ők és mégis a legjobb barátnőimnek mondhattam őket.

-...és Mr. Horan. Ő egy szőke isten!- áradozott nekem Mabel. Horan tanár úr a biológia szakos tanársegéd állítólag igazán szexi. Ekkor belépett egy szőke, kék szemű galambszürke blézeres férfi. Tincsei tökéletesen meredeztek.- Na ő Mr. Horan!

Tátva maradt a szám. A könyvem nagy csattanással földet ért. Lehajoltam, de valaki megelőzött. A kezem egy másikba ütközött. Egymásra pillantottunk és elvesztem tengerkék szemeiben.

- Köszönöm.- makogtam halkan. Rám villantotta fényes fogsorát és az asztal felé vette az irányt. Nem bírtam levenni róla a tekintetem. Elővettem a naplómat és el is kezdtem egy új oldalt. Nem érdekelt, hogy az óra elkezdődött, töretlenül körmöltem a szebbnél szebb szavakat, dús aranyszínű hajáról, gyönyörű szemeiről. Kitéptem a lapot és táskám legmélyére süllyesztettem. Mikor végeztem a feladatokkal beszélgetni kezdtem barátnőimmel. Az idő gyorsan elszállt, Mr. Horan körbement a padoknál hogy beszedje a házidolgozatokat. Kikaptam a lapot és puha kezébe nyomtam. Felálltam, hogy betegyem a könyveimet a táskámba. A dolgozat a kezem közé akadt. Felkaptam a fejem, de már Mr. Horan eltűnt a naplóm lapjával. 

~Nina Williams szemszöge~

Egész nap azon tanakodtam, hogy vajon, hová menjek dolgozni, vagy éppen mi legyen a csapattal. Minden az én hibám, én hanyagoltam el őket csak azért, hogy Daviddel foglalkozhassam. Meg is bántam, mostmár a legtöbb időmet a táncra fogom szentelni. David sem nagyon érdekel már. Szeretem még, de nem tudom, hogy-hogyan volt képes ilyet tenni velem. Én megbíztam benne, de ő félrelépett. Meg ne próbáljon vissza jönni hozzám, nem fogom hagyni magam. Bár amúgy sem jönne vissza hozzám, hogyha megcsalt egy szebb lánnyal, mert igenis bevallom gyönyörű volt az a lány. Nem is agyalok ilyeneken még a végén depis leszek. Eddig se voltam sűrűn ilyen és ezentúl sem szeretnék ilyet. Inkább felhívom Mabelt vagy Amyt. Tárcsáztam is a számot és kicsöng.

-Szia Nina, na mizu?-kérdezte Amy

-Csáó, nincsen semmi. Ott van Mabel is?-kérdeztem

-Csá pussy itt vagyok.-nevette el magát

-Látom vicces kedvetekben vagytok.-nevettem el én is magam

-El sem tudod hinni,hogy mennyire boldogok vagyunk.-válaszoltál egyszerre

-Van időtök mesélni?

-Majd inkább próbán, most te mesélsz,hogy miért is hívtál.-tértek a lényegre

-Aziiiigeen, már fel sem hívhatlak titeket,csak akkor ha van valami? Na, oké, megjegyeztem. -vágtam be a durcit, de elröhögtem a végét.

-Naaa, tudod, hogy nem úgy értettük.-szólatl meg Amy

-Igen, tudom, csak hülyülök. Amúgy azon tanakodtam, hogy mi lenne, ha a sulitokban tanítanák táncot. Úgy is még az én időmben emlegetve volt, hogy majd egyszer lesz tánc oktatás is, de gondolom azóta sincsen. Már rég beszéltetek volna róla.- mondtam el nagyszerű ötletem.

-Szerintem ez teljesen jó ötlet. És képzeld lesz egy meglepetésem is.Csak indulj meg ide a suliba.-érződött hangján az izgatottság.

-Rendben.Reggelizek, meg elkészülök aztán zúzok. 2. óra felére ott vagyok. -vázoltam a helyzetem.

-Oké, puszi. -köszöntek el. Mjd kinyomták, mert hallattszott a háttérbe az első órára való csengetés.

Gyorsan ettem valamit, majd elkezdtem készülődni.

Egész közel lakom az iskolához. Nem siettem, nem volt mitől tartanom, hisz nem késhetek el. Ezen olyan jót nevettem magamban. Minden gyerek arról álmodik, hogy végre ne járjon iskolába. Én is így voltam. Vannak előnyei, de most ilyen élettel, mint ami nekem van, nem hiszem, hogy nagy előnye lenne. Bár még mindíg iskolás lennék. Mostanában egyre többet gondolkodom. Magamon és az anyagi gondjaimon. Lassan átléptem a küszöbön és láttam a sok gyereket. Visszaemlékeztem, milyen volt még 1 éve mikor még én is ide jártam, semmi sem változott..de én igen. Sokan megnéztek, hogy Nina Williams mi a francot keres itt. Volt amelyik gólya megnézett, és elfintorodott. Én erre csak felhúztam a szemöldököm. Gyors léptekkel elsétáltam az igazgatói irodához, ahol régen sokat jártam. Bizony sok csínyben és huncutságban benne voltam. A suli legrosszabb végzős diákjai közé tartoztam. Milyen jó kis bulikban voltam benne. Minden tanárt szivattunk és mint mondtam sokat ültem ám az igazgató úr előtt.Bekopogtam, a többi már nem rajtam múlik.
-Tessék csak bejönni.-hallottam egy igen ismerős hangot és mosolyra húzódott a szám.
-Jó napot Adam igazgatóúr.-mosolyogva fogtam vele kezet.
-Jaj szia te rosszcsont, még mindíg ugyanolyan vagy mint tavaly? Örülök, hogy meglátogattál.-vigyorgott erőteljesen
-Hát vannak olyan pillanataim,de azért érettebb lettem. De nem csak meglátogatni jöttem.-tértem a tárgyra.
- Remélem nem valami rossz hírrel jöttél, hogy be akarsz perelni minket vagy valami.-próbált poénkodni nem sikeresen.
-Nem,dehogy.- nevettem el magam -Arról lenne szó, hogy ugye még emlékszik arra mikor tavaly annyira erősködtünk, hogy legyenek tánc órák? De nem sikerült megvalósítani. Biztos vagyok abban,hogy egy csomó diák felvenné az órát, ezért jelentkeznék tánc tanárnak.- mosolyogtam mélyen volt igazgatóm szemébe
-Tudod Nina. Nagyon talpraesett vagy még most is és tudom, hogy imádsz táncolni, meg még sok lány az iskolában, de nem hiszem, hogy lenne rá keretünk még téged is fizetni. Új gyakornok tanárok érkeztek az iskolába, őket is el kell látni mellesleg a hátrányos helyzetű diákokon is segíteni kell.-vágott szomórú fejet.-Sajnálom.-ezt még hozzátette.
-És mi lenne, ha eleinte nem egy normális összeget fizetnének nekem, hanem például csak egy kisebbet vagy akármi mással fizetnének. Imádok táncolni és nagyon szükségem lenne egy munkára. Ráadásul még ingyen korepetálhatnék diákokat matekból, hiszen matekból tudja jól,hogy nagyon jó voltam.-vetettem fel az ötletet.
-Igazából sokra vihetted volna, ha nem lettél volna ennyire csibész, a meggyőző képességed nagyon jó. Benne vagyok. Holnap kezdhetsz, de jövőhétre lesznek készen a papírmunkák.-egyezett bele
-Istenem, nagyon köszönöm. Hidje el nem fog bennem csalódni.-lelkesedtem
-De most viszont menj, és nézz szét a termekben, hogy melyik lenne jó táncteremnek.Viszlát.-köszönt el.
-Nagyon köszönöm,viszlát.-evvel elindultam az iskolában, megkerestem Mabeléket, hogy elujságoljam a hírt. Éppen tesi órájuk volt, én meg mint a leendő új tanár bepofátlankodtam erre a csodálatos órára, már amennyire csodálatos lehet. Bár a tánchoz is kell némi sportolás, de csak futás és nyújtás. Ballagtam be a terembe, majd valami ismerős arcot láttam meg. Istenem...ez nem lehet. Ez az a gyerek akinek véletlenül sírva neki mentem. Kb. olyan idős lehet mint én. Már észrevett, nem mehetek ki. Odajött üdvözölt.
- Jó napot, miben segíthetek annak a lánynak aki sírva nekem jött?- próbált humorizálni de nem sikerült.
- Inkább heló, én vagyok az új tánctanár, és gondoltam megnézem, hogy néhány leendő diákom, hogyan sportol.-válaszoltam komolyan,de elröhögtem.
-Komolyan kérdeztem mit keresel itt?-kérdezte már fullosan
-Komolyan beszélek, most vettek fel. Még amikor én jártam ide akkor is igérték, hogy lesz  kötelező táncóra, de sosem vettek fel senkit és mivel tudom, mennyien szeretnek ebből a suliból ugrálni, így eljöttem ide.És te?-kérdeztem vissza
-Gyakornok vagyok. És látod tesit tanítok, még jó, hogy van benne némi élvezet.-majd az egyik lány hátsófelét jól megbámulta és 100 Wattos mosolyra húzta száját.
-Értem én.-válaszoltam kicsit kellemetlenül. Örülök,hogy kollégák lehetünk.-fogtam vele kezet, majd próbáltam volna elviharozni, de nem sikerült. Megfogta a kezem és így szólt:
-Ebéd szünetbe egy kávé? És még a nevedet sem tudom...-válaszolt szomorúan.
-Nina Williams, a te neved?-mosolyogtam
-Harry....Harry Styles.- és ő is mosolygott- De akkor egy kávé?-kérdezte még mindíg ugyanazt.
-Szó se lehet róla, munkatárssal nem kávézok..bocsii..-kötöszködtem kicsit Harry kollégámmal.
-Csak egy egyszerű kávé..kérlek.- nézett rám kiskutya szemekkel.
-Majd még meggondolom.-húztam az agyát. még elmotyogott egy "Rendben-t"-majd megfordult és mindenkit beterelt az öltözőbe. Sarkon fordultam én is és megindultam, széjjelnézni a termekben, de valószínű, hogy a tesiterem lesz a tánctermünk is. Szünetben megkerestem véglegesen Amyéket.
-Sziasztok lányok.-köszöntem nekik.
-Szevasz Pussy.-köszönt Mabel .
-Hé mostmár Mrs. Williams tanárnő.-vettem full komolyra,ekkor a nyakamba ugrottak.
-Annyira örülünk, hogy végre itt dolgozol. És látom össze is ismerkedtél a tesi tanárunkkal.. Mondjuk meg sem kellett mutatnom a meglepit, mert ő jött oda hozzánk a Starbucksba.-hadarta el.
-Sok mindenről lemaradtam,mint általában, mert én nem járok suliba, de ezentúl minden megváltozik.-röhögtem el magam.
-Csapaaaatölelééésss!-kiabált egyett Amy, majd összeölelkeztünk.

1.rész

~Nina Williams szemszöge~

Reggel 10 órakor felkeltem és indultam a konyhába reggelizni. Még mindíg nem tudom megszokni, azt, hogy nincsenek mellettem a szüleim és azt sem ,hogy  a legjobb barátaim mind iskolába járnak. Minden délelőtt ahogy felkelek csak azt várom, hogy délután 3 óra legyen és mehessek a haverokkal táncolni. A szokásos kibérelt terembe, a szokásos emberekkel, a szokásos zenével és a többi szokásos dologgal. Lassan egy éve, hogy nem koptatom az iskola padjait, bár még mindíg ott lennék, hisz egész délelőtt nem kellene unatkoznom. Néha elnézek pár kedvenc helyre, ahol anyuékkal is voltunk. A szokásos londoni hírességek, mint például a Big-Ben a London-Eye. Imádom ezeket a helyeket, talán csak azért, mert rájuk emlékeztet? Mióta meghaltak minden megváltozott, azóta írok naplót, hisz azóta lettek gondjaim, mikor nem volt mellettem az árvaházban egy barát sem, akkor a naplóm volt a barátom. Ezután szöktettek meg a legjobb barátaim akikkel most táncolok. Mostmár a Hardcore a családom. Néha azon is elgondolkodok, hogy dolgozni kéne mennem, vagy talán jelentkezhetnék egy főiskolára vagy egyetemre. Vagy valami tánc iskolába, bár ott balettozni is kellene és tütüt hordani, amit fel nem veszek. A mai napon úgy határoztam keresek munkát. Bár nem tudom,hogy ebből mi fog kisülni, de remélem, hogy valami jó biztosan.

~1órával később~
Már egy jó ideje járom a várost, de sehol nem találok munkát.Mindenhol, vagy nincs hely vagy nem találnak alkalmasnak. Már kezd idegesíteni kicsit, de azért még van remény. Olyan régen beszéltem már Dave-el , úgy döntöttem felhívom.
Kicsöng!!Kicsöng!!Kicsöng!!..nem veszi fel. Egy hete nem hívott, folyton hívom de semmi. Nem tudom, hogy miért nem veszi fel. Lemegyek hozzá és szépen megbeszélünk mindent. Már a házánál voltam és csöngettem. Egy kiabálást hallottam.
-Máris megyek.-valószínű ő volt. S mint sejtettem ő volt egy köntösben.
-ÁÁáá..szia Nina. -köszönt mosolyogva
-Szia.-köszöntem vissza mosolyogva erre egy nőci fehérneműben jön és átöleli hátulról.
-Ki az drágám?- kérdezte nyálasan. Én csak értetlen fejet vágtam és elrohantam. Hallottam pár hangot aki utánam kiabálja, hogy áljak meg. Csak sírtam és sírtam. Valakinek neki mentem de nem tudtam ki az.Feláltam ránéztem, és bocsánatot kértem. Olyan idős lehetett mint én, aztán elszaladtam. Elindultam a kedvenc parkomba és ott sírtam ki magam. Elővettem a telefonom és hívni kezdtem Mabel-t.Nem veszi fel, biztosan órán van.  Ezután is csak folyton sírtam, majd pár perc után rezegni kezdett a telefonom. Mabel volt, alig vártam, hogy beszélhessek vele.
-Szia Nina. Mi a baj?- kérdezte aggodóan
-Szia Mabel.- szipogtam világnak. -Tudod Dave...-elkezdtem mondani de elsírtam rajta magam.
-Hol vagy? Máris ott vagyok, csak nyugodj meg.-bíztatott.
-A parkban, tudod melyikben!!- mondtam neki sírva
-Igen, tudom. Pár perc és ott vagyok.

Nem telt bele 10 perc és rohant a táskájával felém.
-Te ellógtál a suliból? Nem szabadna.- anyáskodtam felette.
-Ez most nem lényeges, te fontosabb vagy mint az a porfészek.-lett kicsit dühös a sulira.
-Nagyon köszönöm, hogy itt vagy nekem..-próbáltam nem sírni, sikertelenül
-Most szépen jösz elmegyünk a Starbucks-ba és egy jó meleg kávé mellett elmesélsz mindent.
Amíg sétáltunk ő mesélt arról, hogy a jövőhéten új gyakornok tanárok jönnek a suliba. Tán 5 fiatal fiú. Engem nem ez érdekelt most a legjobban, de szívesen meghallgatom akármit mondd. Hiszen egy barátnőnek ez a dolga. Mosolyogva végig hallgattam amit mondott. Bár attól mert most sírtam egy sort, hiszen a barátom megcsalt, attól erős vagyok.  Mikor a szüleim meghaltak, és a családomat sem rdekelte a jelenlétem akkor sem sírtam, erős ovltam és a csapatnak is egyszer elmeséltem érzelem mentesen azóta sosem beszélünk róla. Odaértünk a Starbuckhoz, kértünk 2 pohár meleg kávét és leültünk egy asztalhoz. Elmeséltem Mabelnek mindent. Megint sírni kezdtem, és ő csitítgatott.
- Én mindíg is tudtam, hogy rossz ez a csávó és mondtam is neked, de te nem hittél nekem.
-Nem szokásom bocsánatot kérni ezt te is tudod.-erőltettem egy mosolyt magamra.
Ezután még jó sokat beszélgettünk és nevettünk. Valakinek ez fel is tűnt és odajött.
-Elnézést, de nem te voltál aki nekem jött véletlenül az utcán sírva?- kérdezte komolyan a göndör fiú. Kb. olyan idős lehetett mint én.
- De, lehet. Nagyon sajnálom. Fel voltam kicsit dúlva.-mosolyogva válaszoltam neki
-Semmi gond.- majd mosolyogva elment.
-Te hülye vagy!- oltott le Mabel vigyorogva
-Miért is?- kérdeztem értetlen fejet vágva de a végét elröhögtem.
-Nem láttad, hogy azért jött ide, mert bejöttél neki?- suttogott.
-Nem kérte el a számom akkor minek erőlködjek és amúgy is, elég volt nekem a pasikból jó pár hónapra.- mosolyogtam és feláltam. Vetük a táskánkat és kiléptünk az egyik törzshejünkről. Majd visszakiabáltam Astonnak.
-Kösz As, a mostani kávé jobb volt, mint a tegnapi.-kacsintottam avval kimentem
-Ez meg mi volt?- kérdezte Mabel
-Hát ne mondd, hogy csúnya.- mondtam neki cinikusan
- Most mondtad, hogy nem akarsz pasit.- mosolygott.
- Figyelj, én As-t csak egy havernak tekintem és mindíg kérdezi, hogy milyen volt a kávé. Most nem mentem vissza a pulthoz kérni mégeggyet, így visszakiabáltam neki, hogy jobb volt, mint a tegnapi. Ennyi. Mi ezen a nagy valami?- kérdeztem értetlenül.
-Semmi, semmi. Ő lesz a következő csávód. -viccelődött.
-A-a..lezbikus leszek.- mondtam komoly fejjel.
-Kezdesz megilyeszteni Nina.-vágott ő is komoly fejet.
-Nyugi viccelek. -majd elröhögtem magam.
Ezután ő hazament és én is. Ledőltem kicsit 3 ig és azon agyaltam, hogy milyen nagy dobást vigyünk véghez. A Hardcore mindíg a leghíresebb helyeken arat. És most is mi leszünk a legjobbak. Egész 3 óráig ezen agyaltam és minden tökéletes lesz. A pihenésemnek is annyi lett, de ha sikerül megvalósítani akkor nem bánom. Megfogtam a telefont és tárcsáztam.
- Hey Amy! Van egy ötletem, hívjatok össze mindenkit a táncterembe most. 10 perc mulva ott leszek. - meg sem vártam, hogy megszólaljon, de letettem. Siettem átöltözni, felkötöttem a hajam és irány a próba terem.
- Mi volt ilyen sürgős Williams kisasszony?- kérdezte Amy viccesen
- gész 3- ig azon agyaltam, hogy hova mehetnénk zajt csapni és milyen cuccban.- dörzsöltem a tenyerem.
- És kipattant a fejedből valami.-fejezett be Mabel.
-Így igaz. Tudjátok van a Funky Buddha. Oda szoktak járni hírességek is. Bemegyünk sima ruhában és minden magasabb helyentáncolunk, tiszta füst minden  és kész. Aztán hirtelen leáll a zene és elmegyünk ennyi. Holnapra már fenn van a youtu-n. Bár nem ez eddigi legjobb tervem, de már egy hónapja nem voltunk sehol. De most egy hónapig kémkednünk kell, hogy mi hol van, meg ilyenek, mert én még sosem voltam ott.- hadartam el mindent.
- Héhééé..nyugii-szóltak a fiúk.
-Tényleg nem valami nagy ötlet, de még mindíg jobb mint a semmi. -szóltak a lányok.
- De komolyan ha van más ötletetek akkor nyomjuk azt, mert álmosan találtam ki és ki vagyok akadva alapból, de hogy egy hónapja nem csinálunk semmit az is gáz.- mondtam savanyú képet vágva
-Ez se a mi hibánk. -mondták egyszerre
- Nem fogok bocsánatot kérni..tudjátok jól.- mondtam komolyan.
- Tudjuk, de azért jól esne.- jött odaa Amy
-Na csapatöleléééééss.- szólt Mabel , aztán majdnem megfulladtam.
-Héé..hééé..hééé a legalacsonyabb csaj van alul, nem gondoljátok, hogy összenyomtok?-kérdeztem levegőért kapkodva.  Majd nevettünk egy jót.
- Na most viszont találjuk ki a táncos és utána meg lehet ötletelni, mert szerintem ezt a Funky Buddhás tervet hagyjuk. - mondtam

~Amy Pierce szemszöge~
~egy héttel később~
Reggel arra keltem hogy valaki a szekrényemben turkál nem épp halkan.
-Anya mit csinálsz? -Tápászkodtam fel.
-Kicsim?? Én...csak kerestem...egy izéééé... -Dadogott anyám és láttam rajta hogy hazudik.
-Mind egy... Zúztam. -Mondtam és elkezdtem ruha után kutatni. Nem sokkal később Consuela sétált be egy tányér reggelivel. (ő az egyik nálunk dolgozó nő) -Nem kérem vigye innen. -Mondtam nem túl kedvesen. Felkaptam egy ruhát és lesiettem a nappaliba.
Felkaptam egy almát a pultról és kisiettem az ajtón. Ma jönnek az új tanárok. A matekot már az új tartja nagyon kíváncsi vagyok rá. Feltettem a fülesemet a fejemre és elindítottam a tyga dope-ot. Kicsit táncikáltam és kis késéssel beértem a suliba. A telefonomat nyomogattam és írtam egy üzit Mabelnek. Annyira belemerültem a telefonomba, hogy észre se vettem de neki mentem valakinek. Az összes cuccom kiesett a kezemből. Letérdeltem és elkezdtem összeszedni a könyveimet, a telefonom meg a tánc cuccom. Valaki letérdelt elém és segíteni kezdett.
-Sajnálom olyan béna vagyok.... -Szabadkoztam. Felnéztem a srácra akit elütöttem és aki segített pakolni. Egész helyes volt. Sőt! Nagyon!
-Zayn vagyok. Zayn Malik. -Nyújtotta kezét barátságosan.
-Amy. Amy Pierce. -Markoltam bele hatalmas kezeibe. -Te új vagy itt???
-Nos mondjuk úgy. -Mosolyodott el. -Nem tudod merre van a 207-es terem??
-Ömm igazából de! Tudom az az osztályom. Osztálytársak leszünk? Mert nem mondták, hogy lesz új srác és és... -Elgondolkodtam mert mindent elmondtam amit akartam.
-Igazából az az osztályom lesz.
-M-mi?? -Kerekedtek ki a szemeim.
-Én leszek az osztályfőnököd és a matek tanárod. -Mosolygott rám biztatóan. Úr isten letegeztem a tanárom.
-Én nagyon sajnálom Mr.Malik. -Dadogtam össze vissza mert irtó kínosan éreztem magam. Kinyögem egy csókolomot és elszáguldottam. Magamon éreztem a pillantását szinte kiégette a tarkómat. Besiettem az osztályba és leültem hátra. Minél hátrébb, hogy eltakarjanak a tanár elől. Nagyon elgondolkodtam észre se vettem, hogy valaki szólongat.
-Sorry mi van?? -Néztem rá Amandára flegmán és folytattam a rágózást. (Ő egy idegesítő picsa az osztályban)
-Mondom! -Mondta és a haját dobálta. -Ez az én helyem engedj vissza.
-Neeem!!! -Mondtam kissé elmélyített hangon.
-Ahh akkor előre ülök de ezt megbánod. -Szegte fel az állát és előre száguldott.
-Ekkora egy egy... kis áhh mindegy!!!
-Mi a baj csajszi? -Vigyorodott el Mabel. Egész szünetben dumáltunk majd mikor becsöngettek Mabel is levágódott a helyére. Dobtam egy gyors üzit Ninának majd a zsebembe süllyesztettem a mobilom. Mr.Malik bejött és felírta a táblára a nevét. Mondott pár szót és habár végig lehajtott fejjel ültem tudtam, hogy többször is rám nézett. Éppen a kezemet vizslattam a tanár pedig mesélt a lányok legnagyobb örömére (ugyanis többen is csak bámulták) mikor megrezzent a telefonom.
-Kié volt ez a mobil? Az hozza ki! -Fordult meg Mr.Malik. Komótosan feltápászkodtam és kivittem az asztalára. Mikor felnéztem alig észrevehetően rám kacsintott. Istenem de édes és azok a szemek. Ahh... Istenem NEM! NEM! Nem zúghatok bele a tanáromba. Eldadogtam valami olyasmit hogy dolgom van el kell mennem csókolom és kiszáguldottam a teremből. Lecsúsztam a fal mellett és térdeim közé temettem az arcom. Táncolni akarok de ma nem lesz próbánk. Felpattantam és elkértem a a táncterem kulcsait a gondnoktól. Lesiettem és kivágtam az ajtót. Átvettem a ruháim. Benyomtam a zenét és elkezdtem összeállítani egy koreográfiát. Táncoltam és kizártam a világot magam körül.
-Hát itt vagy! Már mindenhol kerestelek! Csak úgy leléptél az óráról!! Mi történt??
-Ömm semmi én csak. Pfuu oké elmondom csüccs!! -Mutattam a padra és leültem mosolyogva. -Reggel mikor bejöttem volt egy kis 'balesetem' és Mr.Malik segített de akkor még nem tudtam, hogy ő a tanárunk hanem azt hittem egy diák szóval letegeztem és megtetszett!! De ő a tanárunk!! Ahhj olyan kavarodás van a fejemben, hogy az már fáj!! -Sipítottam és kifeküdtem a földön.
-Huhh... -Csak ennyit mondott mert jobban nem tudta lereagálni. A kezeimet az arcomra nyomtam és szenvedtem egy sort. Kész vagyok egy igazi béna idióta. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? Mindent újra átgondoltam és felültem.
-Nem tetszhet a tanárom és nem is fog!! Nem! -Jelentettem be ünnepélyesen.
-Mindig kifogod a legelérhetetlenebb pasikat. -Mosolygott fejcsóválva Mabel. -Tudod mit ma este elviszlek egy night clubba és bepasizunk Woooww!! -Kiabált idiótán. Nóbelt neki ezért az ötletért.
-Oké felveszem a sexy rucim. -Mondtam affektálva mintha Amanda lennék. Ezen jót nevettünk végül megdumáltuk, hogy este átjön hozzám és az én kocsimmal megyünk. Suli után hazasiettem és leckét írtam. Pfuuu kit akarok hülyíteni leírtam azt amit Mabel küldött el facebookon. Nem szokásom tanulni. Este felé kicsit jobban fontolóra vettem ezt az elmegyek pasizni dolgot végül úgy döntöttem jó ötlet. Felkaptam egy fekete szettet és szemügyre vettem magam a tükörben.
Oké ahogy Mabel vagy Amanda mondaná: Dögös vagy csajsziii!!! -Elmosolyodtam és lerohantam a lépcsőn.
-Elhúztam anyu!! -Kiabáltam be a nappaliba.
-Hova? -Hallottam a választ.
-El! Na mentem! -Nem voltam túl kedves de elegem van a családom "tökéletes" életéből. Feltéptem az ajtót Mabel pedig előtte ácsorgott. Két puszit nyomtam az arcára majd beültünk a kocsiba. Egész úton bömböltettük a zenéz és énekeltünk. Mikor megérkeztünk kipattantam a kocsiból és egyenesen a klubba rohantam. Nagyon jó volt a zene meg minden. Már megittam pár pohárral mikor valaki megszólított. Megpördültem és két csoki barna szemmel találtam szemben magam.
-Mr.Malik?

Prológus.~

-Nina Williams-

 Nina Williams vagyok. Lassan 19 éve élek. Bár ebből 14 évem boldogan telt, aztán minden tönkrement. A szüleim egy autóbalesetben elhunytak. Árvaházba adtak Londonban. A családom leszart, nem is érdekelték, hogy mi volt velem. Nem sokkal később a barátaim megszöktettek. Ekkor voltam 14 éves. Azóta van a Street Dance csapatunk.Amy Pierce és Mabel Worst a legjobb barátnőim. Rájuk mindenben számíthatok. Ők még gimnáziumban tanulnak, én már befejeztem a sulit. Attól függetlenül nem hanyagolják a csapatot. Sok balhét csapunk egész Londonban. Az életem értelme és a családom a Hardcore.

-Kimberly Jonathan-

- Nem ég le a bőr a képedről? - orditoztam legjobb baratnommel.
- Én ... Én nem akartam semmit - dadogta és látszott rajta, hogy mindjárt elbőgi magát.
- És te ... Te pedig segítkeztél benne - irányitottam a tekintetem az ismeretlen lányra - Oh te kis ... - kezdtem bele mondatomba, de inkább visszanyeltem - Tudod mit? Legyetek boldogok Liammel én leléptem. Csá! - dühöngtem tovább majd becsaptam az ajtót ami majd kiesett a helyéről.

-Mabel Worst-

Én nem akartan ezt. Soha nem gondoltam volna, hogy ez fog történni. Fiatalok vagyunk és bolondok, de ez... Ez már tényleg túlzás.
Akkor követtem el életem legnagyobb hibáját. Nem mondom, hogy előtte nem tettem semmi rosszat vagy törvénybe ütközőt, de az... az leírhatatlan marhaság volt. Nem, nem öltem meg semmit. Sőt, amit csináltunk legális. De akkor sem vagyok normális.
Hiszen még túl fiatal vagyok!

-Amy Pierce-

Amy Pierce vagyok 17 éves. Ami történt velem az hihetetlen és nem jó étteremben! Belezúgtam a tanáromba... kivagyok és nem tudom mit tegyek. Olyanokat tettem amit nem kéne. Nem engedhetem közelebb magamhoz! De megtettem és ez volt életem legroszabb döntése!! Szerencsére számíthatok a barátnőimre és a HardCorera! El kell mennem és felejtenem kell csak egy baj van... NEM megy!!!