3.rész

~Kimberly Jonathan~

Álmodozásomból az ébresztőm egyre hangosodó zenéje zökkentett ki. Kinyomtam a rock számot majd felültem. Egy rutin mozdulattal hátradobtam festett, szőke hajam majd megdörzsöltem a képem, hogy valamilyen szinten felébredjek. Lebattyogtam a földszintre a kockás nadrágomban és a tapadós bandás pólómban majd mostohaanyám hátával találtam szembe magam.

- Jó reggelt Kim!

Valamiért mindig megérzi ha a közelében vagyok. Most is. Oda sem pillantott és köszönt is. Mondjuk most lehet, hogy segített neki a lépcső nyikorgása.

- Csá - nyögtem oda flegmán majd behajoltam a hűtőbe és kiszedtem a tejet.

- Több kedvességet! - jött be apa is a konyhába. Nem szóltam semmit, nem akartam reggel balhézni ezért csak kiöntöttem a maradék tejet egy kis tálba és belöktem a mikróba.

- Ma mit csinálsz suli után? - érdeklődött Samantha. Igen, így hívják az újdonsült anyámat.

- Közöd? - néztem rá lesajnálóan miközben vettem ki a tálat.

- Kim! Vegyél vissza ebből a stílusból! - szólt rám apám. Amióta anya meghalt nagyon megromlott a viszonyunk. Ez a nő elcsavarta a fejét és úgy irányítja ahogy neki tetszik. Azaz ellenem.

- Ehetek? - csattantam fel. Apa megfogta Sam kezét és kihúzta a konyhából.

Nyugodtan megreggeliztem majd küldtem egy SMS-t Barbie-nak, hogy mindjárt ott vagyok a szokott helyen.

Feltrappoltam a szobámba, felkaptam egy farmer sortot és egy toppot majd mentem is. El se köszöntem a vénektől, minek?

- Szia! Na mi van? Már megint veszekedtetek? - ölelt meg egyből barátnőm, amint odaértem.

- Hello. Honnan veszed? - ráncoltam össze a homlokom.

- Azért mert már olyan a fejed mint egy elefánté. Tiszta ránc a homlokod - röhögött rajtam. Erre kapott egy "nagyon kedves" köszt majd leültünk a padra.

- Állítólag ma új tanárok jönnek a suliba - húzta vigyorra a száját.

- És? Gondolom azok is ilyen besavanyodott, ötven évesek lesznek - legyintettem majd hátradőltem. Hát mit ne mondjak, nem vagyok túl jó viszonyban a tanáraimmal. Rendszeresen kapom az intőket, naponta küldenek az igazgatóhoz .... De nagy ívben leszarom.

- Hé Kim neked menni kéne - nézett az órájára barátnőm.

- Lyukas órád lesz, nem? - néztem rá.

- De. De neked nem lesz.

- És? - vágtam értetlen fejet - Ellógom.

- Kim már rohadt sok igazolatlanod van.

- Leszarooom - nevettem fel.

Így történt az, hogy még fél óráig ücsörögtünk a parkba majd "jó kislány Barbie" rávett, hogy menjünk a suliba. Az odavezető úton rengeteget beszélgettünk és Barbie csak arra tudott gondolni, hogy vajon milyenek lesznek az új tanárok. Valamiért reménykedett benne, hogy sexy, huszonéves pasik lesznek. Hát én ezt erősen kétlem.

Miután elköszöntünk egy gyors öleléssel és egy-egy puszival benyitottam a terembe. Irodalom volt, és óra közepe. De hol érdekel? Szerintem Mrs. Hale örülni fog, hogy méltóztatok bemenni az órára.

Ám nagy meglepetésemre nem a szemüveges, enyhén ősz hajú tanár ült a tanáriasztal mögött. Egy pasi körmölt a táblára.

- Segíthetek valamiben? - fordúlt felém, így félbehagyva a mondatot.

- Ja. Hol van Mrs. Hale? Új diák vagy és már egyből feleltet, ráadásul itt is hagy? - nevettem. Senki nem szólt semmit pár másodpercre beállt egy feszült csend.

- Mrs. Hale-t egy ideig nem fogja látni. Egy darabig én leszek az irodalomtanár - mondta halál komolyan majd felém villantott egy rohadt sexy mosolyt. Krétás kezét felém nyújtotta én pedig kezet ráztam vele.

- Mr. Payne - mutatkozott be.

- Kim - mondtam egyszerűen. Miközben mentem a helyemre a krétás kezem beletöröltem az egyik elől ülő srácba, az pedig csak egy morgással nyugtázta az egészet.

- Ha jól látom mindenki itt van. Akkor folytassuk az órát. Kim kérlek jegyzetelj! - szólalt meg Mr. Payne amint a helyemre értem majd újból elkezdett a táblára írni.

Egész órán nem írtam semmit. Majd lemásolom valakiről. Vagy azt sem. Nem tudtam összpontosítani, csakis Mr. Payne-t tudtam figyelni.

Ábrándozásomból a csengő fülsüketítő hangja zökkentett ki. Felkaptam a táskám és mentem is kifele. Ezt muszáj elmondanom Barbie-nak.

Az ajtóban eszembe jutott, hogy ott hagytam a colám, ezért megpördültem, hogy visszamenjek érte. Terveim szerint csak egy másodpercbe tellett volna amíg megszerzem a flakonom, de beleütköztem valakibe ahogy megpördültem.

Egy csomó lap a földre repült én pedig készültem átlépni rajta. Nem vagyok egy segítőkész személy. De felpillantottam és Mr. Payne-el találta szembe magam. Elvesztem gyönyörű, barna szemeiben és akaratlanul is az ajkamba haraptam amikor a szájára pillantottam.

- E-elnézést Mr. Payne - dadogtam és egyből leguggoltam, hogy felvegyem a szanaszét repült lapokat. Ő is leguggolt majd megfogta a kezem amikor egy lapért nyúltam.

- Neked csak Liam - mondta egy őrjítően sexy mosoly kíséretében.

~ Mabel Worst ~

Angol. Angol. Angol. Úgy hallottam Mr. Tomlinson lesz a tanár. Bár már van egy ötösöm, nem hiszem, hogy fogok jobb jegyet kapni... Szörnyű vagyok ebből a hülye tanrárgyból. Eddig Ms. Kullin nagyon kedves volt (ő a régi angoltanár) és nem adott nekem karót. Ám nemhiszem, hogy Mr. Tomlinsonnál beválna a szempillarebegtetés.

Remegve megyek be az órára és levágom magam a padomba, Amy mellé. 

- Valami baj van? - vonja fel a szemöldökét

- Új tanár van. Nem akarok karót - mondom mikor szinte elbújok az előttem ülő barna hajú fiú mögött

Amy megrántja a vállát és folytatja az eddigi tevékenységét, avagy a semmittevést. Amikor a fiú észreveszi, hogy búvóhelynek hátrafordul. Én mozdulatlanná válok, mintha így nem venne észre.

- Nem vagyok T-rex - nevet, mire én elengedem magam és elmosolyodok

Feltűnt, hogy kivel állok szemben. A suli legjobb pasijával, Michael Johnsonal. Wow.

- Bocs - nyögöm ki

 - Mi a baj, Mabel? - kérdezi kedvesen, rám szegezve gyönyörű barna szemeit
 - Ö... semmi, én csak... - dadogom
- Tudom mit csinálsz. Mögém bújhatsz, ha kapok puszit - vigyorog pimaszul
 - Megegyeztünk - mosolygok rá
 - Ott meg mi folyik? - hallom meg Mr. Tomlinson hangját
 - Öhm... semmi - mondjuk egyszerre
- Akkor kérem, Miss. Worst, fáradjon ki a táblához.
- De én...
- Semmi de.

 Miközben írok a táblára, érzem, hogy valaki folyamatosan figyel. De nem ám a hátam vagy valami ilyesmi... a hátsófelem. Villámgyorsan megfordulok és a tanátrommal találom szemben magam.
 - Na de tanárúr... - vigyorgok
- Mi a baj, Miss Worst?
- Ne higgye, hogy ennyire hülye vagyok...
- Igaz. Dehát magának elég formás hátsója van - markolt bele erőteljesen, mire az osztály fele dőlt a röhögéstől, a másik fele pedig húúú-zni kezdett.

Én full vörösen visszaülök a helyemre és szinte belebújok a füzetembe. Amint kicsöngetnek szaladnék ki az osztályból, de valaki megfogja a csuklómat és magához ránt. 

- Attók függetlenül, hogy Mr. Tomlinson megfogta a segged, én még kapok puszit? - vigyorog rám Michael

- Hova kéred? - sóhajtok mosolyogva

- Hát nem arcra az biztos.

Erre én felülök egy padra (rohadtul alacsony vagyok) és megpuszilom a száját, ám ő ezt ügyesen átalakította egy csókká. A kis pusziból először sima csók lett majd egy szenvedélyes csókcsata. Nem akartam elengedni, de mennem kellett órára, ezért lassan eltoltam magamtól és adtam egy utolsó puszit a szájára.

- Mennem kell - suttogtam

- Muszáj? - nyafog

- Igen. Sajnálom - mászok le a padról

- Ugye még látlak?

- Igen - mosolyodok el és kilépek a teremből

Ábrándozva szlalonozok a diákok között a szekrényemig, de valaki nekem jön, így kitépve engem álomvilágomból. Mérgesen nézek fel az illetőre.

- Mr. Tomlinson? - szalad fel a szemöldököm - Sajnálom. Az én hibám - mennék el mellette, de megint beáll elém

- Miért csókolóztál azzal a sráccal?

- Magának ahhoz semmi köze. Hiszen csak egy diákja vagyok.

- Nem. Te nekem többet jelentesz annál - lép közelebb, mire én hátralépek, így a hátam a szekrénynek ütközik

- Maga a tanárom, érti?

- Nem érdekel - simít végig az arcomon, mire bőröm bizseregni kezd

- Hagyjon - nyögöm ki

- Nem.

- Mennem kell. Tesim lesz.

- Még ezt - fogja meg az arom

Ajkait enyémekre tapasztja és röviden, nagyon röviden, de megcsókol. A pillangóim jelentkeznek...

A tesi egy rémálom volt. Tudtam, hogy Mr. Styles az egész óra altt a hátsómat stírölte, de nem tehettem ellene semmit. 

Szünetben megjelent Nina és elmesélte, hogy mától ő lesz a tánctanárunk. Csináltunk egy nagy ölelést és mindenki ment a dolgára. Én meg Michael keresésére indultam.

~Nina Williams szemszöge~


Istenem, hogy én most mennyire boldog vagyok. El sem tudom hinni, hogy végre azt taníthatok amihez igazán húz a szívem. Eddig is azt csináltam amit szeretek, de mostmár taníthatom is. Ez elképesztő. A  mai napon még széjjel néztem az iskolában, hogy mi változott tavaly óta, de semmi. Még mindíg szívesen szivatnék itt mindenkit, de mostmár tanár vagyok, így nem lehet. Majd valamit kitalálok, hogy jól szórakozhassam mint tavaly.Hiányzik a sok csíny. Éppen ebédszünetem volt és gondoltam lemegyek venni valami kaját a suli büféjében.El is indultam, de valaki hírtelen megszólított.
-Nem gondolod, hogy itt az ideje egy kávénak?-kérdezte nagy mosollyal az arcán
-Nem mondtam, hogy el is megyek veled kávézni,csak annyit,hogy átgondolom-próbáltam komoly lenni, majd váratlanul kérdeztem vissza tőle.
-Sose fogod hagyni,hogy erre a kávéra nemet mondjak?-kicsit észre lehetett venni a hangomból,hogy gyötör
-Tudod, nem.-válaszolt full komolyan
-De utána békénhagysz?-kérdeztem tőle mosolyogva
-Őőő, valószínű,hogy nem, de megpróbállak.-kötöszködött.-Ha annyira azt akarod, hogy békénhagyjalak akkor oké.-válaszolt szomorúan
-De csak ez az egy kávé.-próbáltam felvidítani és sikerült. Evvel elindultunk az ebédszünetben a Starbucksba ahol másodjára is találkoztunk. Leültünk egy asztalhoz és rendeltünk, majd beszélgetni kezdtünk.
-Na és mesélj magadról.-kezdett bele ismerkedésünkbe. Elmeséltem neki az egész élettörténetemet és átérezte a helyzetemet.
-Nagyon sajnálom, nekem sem fényes az életem. Anyukámék kiskoromban elváltak és aztán anyámnak új férje lett. Jóba vagyunk, de nem olyan mint az igazi.-szomorú volt , látszott rajta.
-Ez szörnyű,sajnálom.-éreztem át én is a helyzetet. Nekem sem könnyű.Sokat beszélgettem még vele és jó volt. Nagyon jó haverok lettünk. Azthiszem ő lett a legjobb fiú haverom. Viccelődünk egymással.A kávézóban egy csaj oda is ment hozzá elkérni a számát és annyira örült,ogy valószínű randizni is fog vele.
-Láttad a seggét, ahh jó csaj.-vázolta nekem a helyzetet.
-Várj..-avval odafordultam az elsétáló csaj segge felé és elfordítotam a fejem, majd így szóltam.
-Jó segge van,de jobbat érdemelsz, megítélem neked, hogy beképzelt dög akinek az apjának tele van tömve a bukszája lóvéval.-kötöszködtem vele.
-Oké, elmegyek vele randira és megnézzük,hogy igazad volt-e. Fogadjunk!-látszott a fején, hogy kihívásnak vette
-Okééé,mi lesz ha nyersz?-kérdeztem nevetve
-Majd eldöntöm, és ha te nyersz?- felhúzta szemöldökét
-Semmi, nekem nincs semmire szükségem.-vázoltam neki a helyzetet
-Ezt nem hiszem el, tuti kell neked is valami.- röhögött elég rendesen
-Hát esetleg vehetnél nekem egy jó fényképezőgépet...-gondolkoztam el
-Na látod, de inkább találj majd ki valamit..mostmár menjünk.-avval felálltunk és kimentünk a kávézóbol. Visszamentünk az iskolába én megvártam Mabeléket ő pedig ment órát tartani,
-Csáá Pussy.-kösznötött szokásos köszönési módjával Mabel.
-Sziasztok. Képzeljétek ma a tesi tanárotokkal kávéztam ebédszünetbe.-mosolyodtam
-Jaa,hogy az. Tiszta perverz, bámulta a seggem tesin.-szólt komolyan Mabel majd a végét elröhögte.
-Hát, ahogy elnézem a többi gyakornok tanárt is...chh..mindd az.-nevettem egy jót
-Az biztos,szólt Amy.-kicsit csendesen, nagyon furcsa volt a viselkedése.
-Héé Amy,van valami gond?-kérdeztem komolyan tőle.
-Nem nincs,csak olyan szépek a barna szemei.-vázolta elpirulva a helyzetét
-Mabel, most tudnom kellene, hogy milyen barnaszemű gyerekről beszél ez?-húztam fel a szemöldököm
-Mr.Malik.-csak ennyit mondott Mabel
-Majd később elmesélsz mindent, azán most húzzatok órára. Jövőhéttől kezdődnek a táncórák.-mondtam büszkén
-Arról vagyunk híresek,hogy időben beérünk a suliba??-kérdezték egyszerre
-Jó, mind1.Sziasztok.-köszöntem el tőlük.
Ezután úgy döntöttem, nem sok értelme van itt maradni az iskolában,ha semmi dolgom nincs, így hát hazafelé vettem az irányt. Amint hazaértem enni kezdtem utána pedig sütöttem egy kis sütit. Elcsomagoltam egy adagot,hogy holnap viszek a lányoknak. Felnéztem a szokásos közösségi oldalakra, ezek között volt a Twitter is. Egy újabb követővel lettem gazdagabb. Már vagy egy hete nem néztem a netet, így kíváncsi voltam vajon ki lehet az. Hát Harry követett be. Nem volt más választásom visszakövettem. Már elég későre járt az idő és úgy gondoltam elmegyek letusolni, miután végeztem bebújtam az ágyba. Próbáltam aludni, de nem sikerült. Írtam egy sms-t..Harrynek.
"Ha én nyerek, akkor kérek egy csókot. Nxx
Vártam valamennyit, azthittem,hogy már nem akar válaszolni, így visszatettem a helyére a telefont, ám mikor már majdnem elaludtam elkezdett rezegni.
-Hogy ennek is ilyen jó az időzítése.-mondtam magamnak.
"Végre döntöttél, de miért egy csók kell neked? Hx"
-De jó, hogy kérdezgetős kedvedben vagy.-forgattam a szemeim.
-"Mert az úgyse tennéd meg."
-"Honnan veszed ezt?"
Így beszélgettünk egész éjjel. Reggel nagyon álmosan keltem és láttam,hogy van egy üzenetem..Harrytől.