4.rész

~Amy Pierce~

Reggel igen nehezen keltem fel. Egy amerikás köldök fölé érő toppot meg egy farmer sortot vettem fel a fekete conversem mellé. A reggelimet ma is elutasítottam. Amíg sminkeltem magam gondolkodni kezdtem. Sírtam is. Szomorú voltam. Mr.Malik rámászott Mabelre. Ez nem lehet igaz! De hol jár az eszem ő a tanárom. Ébresztő Amy!! Hogy lehettem olyan naiv, hogy azt hittem én is tetszem neki?? Egy barom vagyok. Kicsit erőteljesebben téptem fel az ajtómat. Indultam volna le de a nappaliból felhallatszott anyám és a nővérem vitája. Már megint veszekednek klassz. Nem akartam belekeveredni így megoldottam máshogy. A táskámat kidobtam az ablakomon (szó szerint) majd utána ugrottam. Gyakran csinálom már rutinosan értem földet. Első óránk matek. Csúcs. Lépteimet elég ráérősre vettem így a busz pont előttem ment el. (A kocsimnak lemerült az aksija mert elektromos így buszoznom kellett volna) Hát akkor kicsit sokat fogok késni. REMEK!! Már a suli előtt álltam. Vettem egy mély levegőt és berohantam. Végig botladoztam sulin (szó szerint vagy háromszor botlottam meg) a suli boxomból kikaptam a matek cuccom és futni kezdtem a folyosón. Ihhj majdnem 20 percet késtem. Be akartam nyitni a terembe de nem sikerült. Rángattam a kilincset, anyáztam egy sort az ajtónak meg a hülye matek órának majd berontottam a terembe. Szinte azonnal minden szempár rám szegeződött. Mr.Malik összecsukta a munkafüzetet és fél szemöldökét felvonva magyarázatot várt. Hebegtem valami olyasmit, hogy lekéstem a buszt meg, hogy sajnálom aztán a helyemre ültem. Mr.Malik kihúzta a hiányzást a naplóból majd újra rám emelte csoki barna szemeit. 

-Ms.Pierce a táblához. -Mondta fagyosan. Ennek meg mi baja? -Az egy dolog, hogy az órámat nem tiszteli de engem tiszteljen kérem. -Mondta és ismét a táblára biccentett. Feltápászkodtam és kivonszoltam magam a táblához. Nem, hogy másnapos de rosszkedvű és szomorú is voltam. Felemeltem egy krétát majd a tábla elé álltam és csak bámultam. Magamon éreztem több tekintetet is. De nem a hátamon hanem a fenekemen meg a lábaimon. 

-Amúgy minek vagyok itt?? - Tettem fel a szerintem logikus kérdést. Mr.Malik felvont szemöldökkel bámult rám végül el mosolyodott és csak a helyemre küldött. Nagyon fáradt voltam gondoltam pihentetem a fejem egy kicsit a padon összekulcsolt kezeimen de valahogy elaludtam. A csengőre ébredtem fel. Kissé kómás fejjel körülnéztem majd vissza estem a padra. Mabel pattant mellém és próbált felrángatni. Nem jött össze. Elgondolkodó fejet vágott majd döntött. Hírtelen elordította magát.

-Ihhj!!! -  Húztam el a szám. -Az ordítási szándékod legközelebb jelezd oké?? 

-Nem! - Adta meg kedves válaszát majd újra a fiúkhoz fordult. -Héjj srácok ki akarja letapizni Amyt??

-A kérdés az, hogy ki nem!! -Mondták inteligensen. -Naná hogy letapiznánk!! -Ordítottak artikulátlanul majd lepacsiztak. BARMOK!!! Nagybetűvel. Mabel megint kiabálni kezdett. Nem értette sokat csak annyit, hogy vigyétek a tesi öltözőbe. Ugyanis tesink lesz. Lehajtott fejjel "aludtam" és csak annyit éreztem, hogy valaki a vállára vesz és cipel. (Tudjátok mikor átdobnak a vállon és a feneked elöl van.  Értitek nem?? Úgy mint abban a filmben az 'exférj újratöltve'-ben' ) 

Nem érdekelt hányan fütyültek a folyosón vagy stírölték a fenekem. Csak egy fütyülés zavart. Mikor a tesi tanárom Mr.Styles fütyögött a terem előtt. Lepacsizott a srácokkal akik vittek engem. (Kész felvonulás volt az, hogy levittek engem a tesi öltözőbe.) Letettek a padra (valaki még a is seggemre csapott) és távoztak. Előkaptam a falatnyi tesi sortom (amit elhozni most már nem tartok jó ötletnek) meg  a toppom rákaptam a pulcsim majd felvettem a sapimat. 

-Megyünk? -Mondta Mabel és az ajtóhoz szökkent. 

-Mindjárt csak felmegyek a büfébe vízért. -Intettem. Ő csak bólintott és átrohant a tesi terembe. Csak ne terem köröket futasson velünk megint. Felrohantam a lépcsőn és épp a büfé irányába kanyarodtam volna de valaki visszarántott. Behúzott egy szobába és befogta a számat. Becsuktam a szemeimet és kétségbeesetten próbáltam szabadulni szorításából. Hirtelen elengedett majd újra falhoz szorított viszont ezúttal gyengédebben. Kinyitottam szemeimet és Mr.Malik elsötétült tekintetével találtam szemben magam. 

-Nem engedem, hogy ebben a ruhában tesizz a perverz tanárod előtt.

-Ohh elnézést mondja ezt az aki a diákjára izgul rá. - Céloztam ezzel a nadrágja alatt lapuló férfiasságára aminek már nem volt elég helye odabent. 

- Te az enyém leszel nem az övé. 

-Ki maga, hogy dönthetne erről?? És engedjen el vagy feljelentem még kiskorú vagyok!! -Hisztiztem de csak nem engedett. 

-Akarlak. -Mondta szenvedve. -Kívánlak. - Folytatta majd erőteljesen szívni kezdte a nyakamat. Szívta és harapta. Tagadtam ugyan de jólesett. Kicsúszott egy sikoly féle a számon erre csak elégedetten elmosolyodott. 

-Most már mehetsz. -Mondta és félreállt. Amint kijutottam innen zokogva rontottam be a mosdóba. Lemostam az arcom majd megnéztem a nyakam. Több helyen is lila illetve pirosas foltok díszelegtek. Kibontottam a hajam majd rásimítottam a nyakamra. Nem kell senkinek látnia. Nem hagyhatom magam. Nem engedem, hogy egy tanár kihasználjon. Át siettem a gondnoki folyosóra majd ki a hátsó ajtón. Lesétáltam a lépcső közepére majd lecsúsztam a falon. Ennyi volt gyenge vagyok ő meg erőszakos és durva. Igazából nem tudom mennyi ideig ültem ott de nem sokkal utána nyílt az ajtó. Mr.Malik lépett ki rajta. Aggódó tekintettel meredt le rám. Rám a rakás szerencsétlenségre a lépcső alján. Autómatikusan arrébb csúsztam. Nem tudom, hogy azért mert féltem tőle vagy azért mert helyet csináltam neki... ő az utóbbit választotta. 

-Meg tudsz nekem bocsájtani? -Kérdezte elgyötört tekintettel. 

-Nézze Mr..... 

-Ilyenkor hívj Zaynek és tegezz. - Szakított félbe. 

-Oké ZAYN!  -Hangsúlyoztam a nevét és próbáltam megszokni. -Megtudok de nem most! -Mondtam amolyan sorry arckivejezéssel. Bólintott jelezvén, hogy megértette majd hírtelen megszólalt.

-Mit szólsz egy kávéhoz suli után? -Mosolygott csibészesen. 

-Ha igazolod a tesi órámat akkor igen! - Kötöttem vele kompromisszumot. 

-Még szép. - Mondta majd felsegített a földről és bement a suliba igazolni a tesi órámat.

~Nina Williams szemszöge~

Reggel volt a telefonomon egy üzenet, amit Harry küldött.

"Remélem te nyersz"

Meg fogom neki mondani,hogy csak hülyéskedtem, mert tuti élvezné is,hogyha adhatna nekem egy csókot és én csak vicces kedvemben voltam. Remélem ő nyer,mondjuk ő is kitalálhatna ugyanolyat mint én. Miközben ezen gondolkoztam, elkészültem és írányt vettem a Starbucks-ba aztán pedig a Nando's-ba. Ezután az iskolához vezetett az út. Mabeléket kereste,de sehol nem voltak,így inkább úgy döntöttem,hogy megkeresem Harryt és tisztázom vele a dolgot. Nem sokáig kellett keresnem és meg is találtam. A tesi terembe stírölte a csajok seggét.

-Na drága perverz Styles randíra hívtad már?- kérdeztem tőle sunyin.
-Kicsodát?-kérdezte felvont szemöldökkel majd eszébe jutott
-Ja..nem, nem is fogom. Van nekem fontosabb dolgom is.-váltott bunkó stílusra
-Hahaa..ezen jót nevetek, Stylesnak nem a csajok az elsők.-nevettem
-Leszállnál végre rólam?- kérdezte dühösen
-Azért mert nincsen jó kedved, nem rajtam kéne ki tölteni. Majd avval beszéljél így aki megérdemli.-evvel kiviharoztam a teremből és némi hangot hallottam aki szólongatott utánam.
-Nina várj!-nem akarok én megvárni senkit,de hírtelen egy kezet éreztem csuklómon aki visszarántott
-Mégis mit akarsz tőlem? Most ordítottál le, tőlem nem kell bocsánatot kérni,de én se fogok. Nehogy el várd.-estem neki
-Sajnálom. -csak ennyi jött ki a száján. Elindultam megint és vissza szóltam neki.
-Nem kérek a sajnálatodból. Elég volt nekem 14 évesen,hogy sajnált valaki.-evvel véglegesen elviharzottan és érezni lehetett,hogy még ott ál és nem tudja el hinni,hogy mit mondtam neki. Miért volt neki ilyeen fontos,hogy megbocsássak neki? Egy csomószor találkozott a mai nap folyamán a tekintetünk és engem nem érdekelt. Oda akart jönni beszélgetni ebédszünetben is, de elmentem, nem hagytam szóhoz jutni. Ezután Mabelékkel beszélgettem.
-Mi a gond, Nina?-kérdezte Amy
Nagyon le vagy törve.-mondta Mabel
-Hát tudjátok ma össze kaptam Harryvel,mert bunkó volt én meg leoltottam. És utána bocsánatot kért,de elmentem és próbál odajönni,de mindíg elmegyek.-hadartam el.
-Pussy,te idiótácska vagy, nem látod,hogy bejösz neki?-már vázolta a helyzetet nevetve.
-Szerintem cukik lennétek.-kezdte Amy.
-Most ne kezdjétek.-már ideges voltam egy kicsit, ekkor elkezdtek köhécselni.Hátrafordultam,majd felálltam, kezembe vetem a cuccaimat és elindultam volna, ha valaki nem ragadja meg a karom. És tudtam,hogy ki volt az. Harry...
-Kérlek Nina, beszéljük meg végre.-kérlelt
-Az istenit, ezen nincs mit megbeszélni,nem vagyunk már tinédzserek,jó igen,de tanárok vagyunk. Példát kell mutatnunk.-hadartam neki
-Akor meg miért veszekszünk?-kérdezte
-Mert nekem nem elég egy sajnálom.-ordítottam vele még mindíg.
-Hírtelen magához húzott és azt vettem észre,hogy bejutást kér a számba,de megtagadtam,elhúzódtam tőle és megpofoztam és evvel a mozdulattal ott is hagytam. Haza indultam, mert nagyon feldúlt ez az egész és még amúgy sem érzek Harry iránt úgy mintha több lenne mint barátság. Vagy mégis? Nem,tuti nem érzek úgy iránta.Nagy gondolkozásomat a telefonom csörgése zavarta meg. A szokásos Little Mix szám ment, egy ideig hallgattam és dúdoltam rá,aztán mikor észrevettem,hogy nem akarja letenni megnéztem a kijelzőt..Ránéztem és elfintorodtam,mert Harry volt és evvel ki is nyomtam. Még több tucatszor próbált hívni,de mindíg vagy táncoltam a csengőhangra vagy mikor már untam kikapcsoltam. Ahhoz képest,hogy mennyire fel idegelt a dolog már nem is zavar. Most viszont Amy hívott. Mabelnek és Amynek külön csengőhangja van így tudom,mikor melyikőjük hív.
-Szia Amy. Helyzet?-kérdeztem boldogan
-Na a mi szerelmesünk már boldog?-gondolom húzogatta a szemöldökét
-Csak,hogy tisztázzuk nem vagyok szerelmes. Én 3 nap alatt nem tudok bárkibe csak úgy beleszeretni,ezért is húzódtam el drága perverz tesi tanárodtól. -vázoltam neki a helyzetem.
-Na figyelj pussy,tudom Mabel szokott így becézni,de rádragadt,szóóóval Pussy, nem veszed észre,hogy beléd esett? Igazán adhatnál neki egy esélyt.-vette komolyra a helyzetet.
-Na idefigyelj fing,mostmár ez is rádragadt hupsz...-nevettem el magam.
-Na szóval fing, észrevettem hiszen az egész iskola előtt lesmárolt. A másik dolog pedig az,hogy nekem most túl sok minden ahhoz ,hogy randizzak. Esetleg legjobb haverok lehetünk.-vettem komolyra a helyzetet.
-Fing?..Azt mondtad fing?..ezen most nevetnem kéne?...-de végül elnevette magát
-Próbán még megkeserülöd Pussy.Csá.-nevette el a végét
-Csáá,FING!-avval lecsaptuk a telefont
Gyorsan ettem pár falatot, ittam és elmentem zuhanyozni. Azon gondolkoztam,hogy vajon tényleg szeret,vagy azthitte evvel a csókkal mindent elintézhet? Nem,nem ez nem ilyen egyszerű. Végeztem a tusolással, majd indultam a próbára. Ilyenkor érzem,hogy egsz vagyok. Nekem nem kell ahhoz szerelem,hogy egész legyek. Miközben ballagtam befele ordibálásra lettem figyelmes.
-Fing lettem érted?-majd mindenki jót kacagott.Majd rám nézett drága látos Amy barátném.
-Te pussy, fingnak mertél nevezni?-húzta gúnyos mosolyra a száját és futni kezdett felém. Én csak ledobtam a földre a táskát és szaladni kezdtem.
-Héé fing vagy akkor is, de kopj le..-ordibáltam vele nevetve.
-Héé fing és pussy, gyertek ide!-kiabált Mabel barátnőnk. Mi megálltunk egymásra néztünk és egy újabb gúnyos mosoly követte a másikat, majd szaladni kezdtünk,de immár közös erővel Mabel irányába.
-Úgy hiszem Mabelnek is idelye lenne valami becenevet kitalálni.-adta za ötletet Amy. De én nem igazán tudtam koncentrálni az ötletére, mivel az bejártai ajtón,már régen bejött a csapat és rajtunk nevettek, akkor ki az a pár ember aki meglátogatott minket és mellesleg honnan tudják,hogy hol próbálunk? ár perc után az árnyékból kirajzoolódott az a pár ember, akiket úgy nem vártam a mai nap folyamán. Illetve csak egyet, a többivel nincs bajom,de azt tudom,hogy mindd perverz.
-Héé lányok ezek mit keresnek itt?-kérdeztem tőlük full komolyan
-Nem tudjuk,de honnan tudják,hogy mi itt próbálunk és,hogy létezünk?-kérdezték szinte egyszerre.

~Mabel Worst~

Mr. Styles és Nina? Érdekes lesz... Mrs. Styles... Nina Styles... Nem is olyan rossz. Sőt, kifejezetten tetszik. Illene Ninához ez a név. Na meg szerintem Mr. Stylesnak is bejönne.

Mivel még mindig nem meséltem nektek az otthoniakról, most bejutást engedek...

Egyedül lakom. Tudom, hogy nehéz elhinni, hogy egy kis 17 éves csaj egyedül lakjon, a saját házában, de igaz. Bár nem teljesen... Mondjuk Shiver nem válaszol ha beszélek hozzá, de ő is valami.

Hogy ki is az a Shiver? A 2 éves husky. Fiú és tervezem, hogy veszek mellé egy nőstényt is. Bár ez nemhiszem, hogy a közeljövőben meg lesz valósítva...

Shiver

Na, rólam ennyit. Következő. Ezeke meg mit keresnek itt? Honnan tudták meg, hogy hol van a "főhadiszállásunk"? Nem akartam megint találkozni Mr. Tomlinsonnal... Az a csók... Ó, istenem, egyszerűen megőrjített. Azóta csak arra tudok gondolni. Meg hogy akarom... még. De nem szabad, hiszen ő a tanárom...
Szóval táncolni kezdtünk. Amikor az én "szólóm" jött amikor le kell szaltóznom két srác válláról a pólóm teljesen felcsúszott így látható lett... mindenem. Ezzel vége is lett a számnak. Mr. Tomlinsonra tévedt a pillantásom. Ahogy belenéztem gyönyörű, vággyal teli kék szemeibe akaratlanul is ajkamba haraptam. Aztán rögtön más felé fordultam.