1.rész

~Nina Williams szemszöge~

Reggel 10 órakor felkeltem és indultam a konyhába reggelizni. Még mindíg nem tudom megszokni, azt, hogy nincsenek mellettem a szüleim és azt sem ,hogy  a legjobb barátaim mind iskolába járnak. Minden délelőtt ahogy felkelek csak azt várom, hogy délután 3 óra legyen és mehessek a haverokkal táncolni. A szokásos kibérelt terembe, a szokásos emberekkel, a szokásos zenével és a többi szokásos dologgal. Lassan egy éve, hogy nem koptatom az iskola padjait, bár még mindíg ott lennék, hisz egész délelőtt nem kellene unatkoznom. Néha elnézek pár kedvenc helyre, ahol anyuékkal is voltunk. A szokásos londoni hírességek, mint például a Big-Ben a London-Eye. Imádom ezeket a helyeket, talán csak azért, mert rájuk emlékeztet? Mióta meghaltak minden megváltozott, azóta írok naplót, hisz azóta lettek gondjaim, mikor nem volt mellettem az árvaházban egy barát sem, akkor a naplóm volt a barátom. Ezután szöktettek meg a legjobb barátaim akikkel most táncolok. Mostmár a Hardcore a családom. Néha azon is elgondolkodok, hogy dolgozni kéne mennem, vagy talán jelentkezhetnék egy főiskolára vagy egyetemre. Vagy valami tánc iskolába, bár ott balettozni is kellene és tütüt hordani, amit fel nem veszek. A mai napon úgy határoztam keresek munkát. Bár nem tudom,hogy ebből mi fog kisülni, de remélem, hogy valami jó biztosan.

~1órával később~
Már egy jó ideje járom a várost, de sehol nem találok munkát.Mindenhol, vagy nincs hely vagy nem találnak alkalmasnak. Már kezd idegesíteni kicsit, de azért még van remény. Olyan régen beszéltem már Dave-el , úgy döntöttem felhívom.
Kicsöng!!Kicsöng!!Kicsöng!!..nem veszi fel. Egy hete nem hívott, folyton hívom de semmi. Nem tudom, hogy miért nem veszi fel. Lemegyek hozzá és szépen megbeszélünk mindent. Már a házánál voltam és csöngettem. Egy kiabálást hallottam.
-Máris megyek.-valószínű ő volt. S mint sejtettem ő volt egy köntösben.
-ÁÁáá..szia Nina. -köszönt mosolyogva
-Szia.-köszöntem vissza mosolyogva erre egy nőci fehérneműben jön és átöleli hátulról.
-Ki az drágám?- kérdezte nyálasan. Én csak értetlen fejet vágtam és elrohantam. Hallottam pár hangot aki utánam kiabálja, hogy áljak meg. Csak sírtam és sírtam. Valakinek neki mentem de nem tudtam ki az.Feláltam ránéztem, és bocsánatot kértem. Olyan idős lehetett mint én, aztán elszaladtam. Elindultam a kedvenc parkomba és ott sírtam ki magam. Elővettem a telefonom és hívni kezdtem Mabel-t.Nem veszi fel, biztosan órán van.  Ezután is csak folyton sírtam, majd pár perc után rezegni kezdett a telefonom. Mabel volt, alig vártam, hogy beszélhessek vele.
-Szia Nina. Mi a baj?- kérdezte aggodóan
-Szia Mabel.- szipogtam világnak. -Tudod Dave...-elkezdtem mondani de elsírtam rajta magam.
-Hol vagy? Máris ott vagyok, csak nyugodj meg.-bíztatott.
-A parkban, tudod melyikben!!- mondtam neki sírva
-Igen, tudom. Pár perc és ott vagyok.

Nem telt bele 10 perc és rohant a táskájával felém.
-Te ellógtál a suliból? Nem szabadna.- anyáskodtam felette.
-Ez most nem lényeges, te fontosabb vagy mint az a porfészek.-lett kicsit dühös a sulira.
-Nagyon köszönöm, hogy itt vagy nekem..-próbáltam nem sírni, sikertelenül
-Most szépen jösz elmegyünk a Starbucks-ba és egy jó meleg kávé mellett elmesélsz mindent.
Amíg sétáltunk ő mesélt arról, hogy a jövőhéten új gyakornok tanárok jönnek a suliba. Tán 5 fiatal fiú. Engem nem ez érdekelt most a legjobban, de szívesen meghallgatom akármit mondd. Hiszen egy barátnőnek ez a dolga. Mosolyogva végig hallgattam amit mondott. Bár attól mert most sírtam egy sort, hiszen a barátom megcsalt, attól erős vagyok.  Mikor a szüleim meghaltak, és a családomat sem rdekelte a jelenlétem akkor sem sírtam, erős ovltam és a csapatnak is egyszer elmeséltem érzelem mentesen azóta sosem beszélünk róla. Odaértünk a Starbuckhoz, kértünk 2 pohár meleg kávét és leültünk egy asztalhoz. Elmeséltem Mabelnek mindent. Megint sírni kezdtem, és ő csitítgatott.
- Én mindíg is tudtam, hogy rossz ez a csávó és mondtam is neked, de te nem hittél nekem.
-Nem szokásom bocsánatot kérni ezt te is tudod.-erőltettem egy mosolyt magamra.
Ezután még jó sokat beszélgettünk és nevettünk. Valakinek ez fel is tűnt és odajött.
-Elnézést, de nem te voltál aki nekem jött véletlenül az utcán sírva?- kérdezte komolyan a göndör fiú. Kb. olyan idős lehetett mint én.
- De, lehet. Nagyon sajnálom. Fel voltam kicsit dúlva.-mosolyogva válaszoltam neki
-Semmi gond.- majd mosolyogva elment.
-Te hülye vagy!- oltott le Mabel vigyorogva
-Miért is?- kérdeztem értetlen fejet vágva de a végét elröhögtem.
-Nem láttad, hogy azért jött ide, mert bejöttél neki?- suttogott.
-Nem kérte el a számom akkor minek erőlködjek és amúgy is, elég volt nekem a pasikból jó pár hónapra.- mosolyogtam és feláltam. Vetük a táskánkat és kiléptünk az egyik törzshejünkről. Majd visszakiabáltam Astonnak.
-Kösz As, a mostani kávé jobb volt, mint a tegnapi.-kacsintottam avval kimentem
-Ez meg mi volt?- kérdezte Mabel
-Hát ne mondd, hogy csúnya.- mondtam neki cinikusan
- Most mondtad, hogy nem akarsz pasit.- mosolygott.
- Figyelj, én As-t csak egy havernak tekintem és mindíg kérdezi, hogy milyen volt a kávé. Most nem mentem vissza a pulthoz kérni mégeggyet, így visszakiabáltam neki, hogy jobb volt, mint a tegnapi. Ennyi. Mi ezen a nagy valami?- kérdeztem értetlenül.
-Semmi, semmi. Ő lesz a következő csávód. -viccelődött.
-A-a..lezbikus leszek.- mondtam komoly fejjel.
-Kezdesz megilyeszteni Nina.-vágott ő is komoly fejet.
-Nyugi viccelek. -majd elröhögtem magam.
Ezután ő hazament és én is. Ledőltem kicsit 3 ig és azon agyaltam, hogy milyen nagy dobást vigyünk véghez. A Hardcore mindíg a leghíresebb helyeken arat. És most is mi leszünk a legjobbak. Egész 3 óráig ezen agyaltam és minden tökéletes lesz. A pihenésemnek is annyi lett, de ha sikerül megvalósítani akkor nem bánom. Megfogtam a telefont és tárcsáztam.
- Hey Amy! Van egy ötletem, hívjatok össze mindenkit a táncterembe most. 10 perc mulva ott leszek. - meg sem vártam, hogy megszólaljon, de letettem. Siettem átöltözni, felkötöttem a hajam és irány a próba terem.
- Mi volt ilyen sürgős Williams kisasszony?- kérdezte Amy viccesen
- gész 3- ig azon agyaltam, hogy hova mehetnénk zajt csapni és milyen cuccban.- dörzsöltem a tenyerem.
- És kipattant a fejedből valami.-fejezett be Mabel.
-Így igaz. Tudjátok van a Funky Buddha. Oda szoktak járni hírességek is. Bemegyünk sima ruhában és minden magasabb helyentáncolunk, tiszta füst minden  és kész. Aztán hirtelen leáll a zene és elmegyünk ennyi. Holnapra már fenn van a youtu-n. Bár nem ez eddigi legjobb tervem, de már egy hónapja nem voltunk sehol. De most egy hónapig kémkednünk kell, hogy mi hol van, meg ilyenek, mert én még sosem voltam ott.- hadartam el mindent.
- Héhééé..nyugii-szóltak a fiúk.
-Tényleg nem valami nagy ötlet, de még mindíg jobb mint a semmi. -szóltak a lányok.
- De komolyan ha van más ötletetek akkor nyomjuk azt, mert álmosan találtam ki és ki vagyok akadva alapból, de hogy egy hónapja nem csinálunk semmit az is gáz.- mondtam savanyú képet vágva
-Ez se a mi hibánk. -mondták egyszerre
- Nem fogok bocsánatot kérni..tudjátok jól.- mondtam komolyan.
- Tudjuk, de azért jól esne.- jött odaa Amy
-Na csapatöleléééééss.- szólt Mabel , aztán majdnem megfulladtam.
-Héé..hééé..hééé a legalacsonyabb csaj van alul, nem gondoljátok, hogy összenyomtok?-kérdeztem levegőért kapkodva.  Majd nevettünk egy jót.
- Na most viszont találjuk ki a táncos és utána meg lehet ötletelni, mert szerintem ezt a Funky Buddhás tervet hagyjuk. - mondtam

~Amy Pierce szemszöge~
~egy héttel később~
Reggel arra keltem hogy valaki a szekrényemben turkál nem épp halkan.
-Anya mit csinálsz? -Tápászkodtam fel.
-Kicsim?? Én...csak kerestem...egy izéééé... -Dadogott anyám és láttam rajta hogy hazudik.
-Mind egy... Zúztam. -Mondtam és elkezdtem ruha után kutatni. Nem sokkal később Consuela sétált be egy tányér reggelivel. (ő az egyik nálunk dolgozó nő) -Nem kérem vigye innen. -Mondtam nem túl kedvesen. Felkaptam egy ruhát és lesiettem a nappaliba.
Felkaptam egy almát a pultról és kisiettem az ajtón. Ma jönnek az új tanárok. A matekot már az új tartja nagyon kíváncsi vagyok rá. Feltettem a fülesemet a fejemre és elindítottam a tyga dope-ot. Kicsit táncikáltam és kis késéssel beértem a suliba. A telefonomat nyomogattam és írtam egy üzit Mabelnek. Annyira belemerültem a telefonomba, hogy észre se vettem de neki mentem valakinek. Az összes cuccom kiesett a kezemből. Letérdeltem és elkezdtem összeszedni a könyveimet, a telefonom meg a tánc cuccom. Valaki letérdelt elém és segíteni kezdett.
-Sajnálom olyan béna vagyok.... -Szabadkoztam. Felnéztem a srácra akit elütöttem és aki segített pakolni. Egész helyes volt. Sőt! Nagyon!
-Zayn vagyok. Zayn Malik. -Nyújtotta kezét barátságosan.
-Amy. Amy Pierce. -Markoltam bele hatalmas kezeibe. -Te új vagy itt???
-Nos mondjuk úgy. -Mosolyodott el. -Nem tudod merre van a 207-es terem??
-Ömm igazából de! Tudom az az osztályom. Osztálytársak leszünk? Mert nem mondták, hogy lesz új srác és és... -Elgondolkodtam mert mindent elmondtam amit akartam.
-Igazából az az osztályom lesz.
-M-mi?? -Kerekedtek ki a szemeim.
-Én leszek az osztályfőnököd és a matek tanárod. -Mosolygott rám biztatóan. Úr isten letegeztem a tanárom.
-Én nagyon sajnálom Mr.Malik. -Dadogtam össze vissza mert irtó kínosan éreztem magam. Kinyögem egy csókolomot és elszáguldottam. Magamon éreztem a pillantását szinte kiégette a tarkómat. Besiettem az osztályba és leültem hátra. Minél hátrébb, hogy eltakarjanak a tanár elől. Nagyon elgondolkodtam észre se vettem, hogy valaki szólongat.
-Sorry mi van?? -Néztem rá Amandára flegmán és folytattam a rágózást. (Ő egy idegesítő picsa az osztályban)
-Mondom! -Mondta és a haját dobálta. -Ez az én helyem engedj vissza.
-Neeem!!! -Mondtam kissé elmélyített hangon.
-Ahh akkor előre ülök de ezt megbánod. -Szegte fel az állát és előre száguldott.
-Ekkora egy egy... kis áhh mindegy!!!
-Mi a baj csajszi? -Vigyorodott el Mabel. Egész szünetben dumáltunk majd mikor becsöngettek Mabel is levágódott a helyére. Dobtam egy gyors üzit Ninának majd a zsebembe süllyesztettem a mobilom. Mr.Malik bejött és felírta a táblára a nevét. Mondott pár szót és habár végig lehajtott fejjel ültem tudtam, hogy többször is rám nézett. Éppen a kezemet vizslattam a tanár pedig mesélt a lányok legnagyobb örömére (ugyanis többen is csak bámulták) mikor megrezzent a telefonom.
-Kié volt ez a mobil? Az hozza ki! -Fordult meg Mr.Malik. Komótosan feltápászkodtam és kivittem az asztalára. Mikor felnéztem alig észrevehetően rám kacsintott. Istenem de édes és azok a szemek. Ahh... Istenem NEM! NEM! Nem zúghatok bele a tanáromba. Eldadogtam valami olyasmit hogy dolgom van el kell mennem csókolom és kiszáguldottam a teremből. Lecsúsztam a fal mellett és térdeim közé temettem az arcom. Táncolni akarok de ma nem lesz próbánk. Felpattantam és elkértem a a táncterem kulcsait a gondnoktól. Lesiettem és kivágtam az ajtót. Átvettem a ruháim. Benyomtam a zenét és elkezdtem összeállítani egy koreográfiát. Táncoltam és kizártam a világot magam körül.
-Hát itt vagy! Már mindenhol kerestelek! Csak úgy leléptél az óráról!! Mi történt??
-Ömm semmi én csak. Pfuu oké elmondom csüccs!! -Mutattam a padra és leültem mosolyogva. -Reggel mikor bejöttem volt egy kis 'balesetem' és Mr.Malik segített de akkor még nem tudtam, hogy ő a tanárunk hanem azt hittem egy diák szóval letegeztem és megtetszett!! De ő a tanárunk!! Ahhj olyan kavarodás van a fejemben, hogy az már fáj!! -Sipítottam és kifeküdtem a földön.
-Huhh... -Csak ennyit mondott mert jobban nem tudta lereagálni. A kezeimet az arcomra nyomtam és szenvedtem egy sort. Kész vagyok egy igazi béna idióta. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? Mindent újra átgondoltam és felültem.
-Nem tetszhet a tanárom és nem is fog!! Nem! -Jelentettem be ünnepélyesen.
-Mindig kifogod a legelérhetetlenebb pasikat. -Mosolygott fejcsóválva Mabel. -Tudod mit ma este elviszlek egy night clubba és bepasizunk Woooww!! -Kiabált idiótán. Nóbelt neki ezért az ötletért.
-Oké felveszem a sexy rucim. -Mondtam affektálva mintha Amanda lennék. Ezen jót nevettünk végül megdumáltuk, hogy este átjön hozzám és az én kocsimmal megyünk. Suli után hazasiettem és leckét írtam. Pfuuu kit akarok hülyíteni leírtam azt amit Mabel küldött el facebookon. Nem szokásom tanulni. Este felé kicsit jobban fontolóra vettem ezt az elmegyek pasizni dolgot végül úgy döntöttem jó ötlet. Felkaptam egy fekete szettet és szemügyre vettem magam a tükörben.
Oké ahogy Mabel vagy Amanda mondaná: Dögös vagy csajsziii!!! -Elmosolyodtam és lerohantam a lépcsőn.
-Elhúztam anyu!! -Kiabáltam be a nappaliba.
-Hova? -Hallottam a választ.
-El! Na mentem! -Nem voltam túl kedves de elegem van a családom "tökéletes" életéből. Feltéptem az ajtót Mabel pedig előtte ácsorgott. Két puszit nyomtam az arcára majd beültünk a kocsiba. Egész úton bömböltettük a zenéz és énekeltünk. Mikor megérkeztünk kipattantam a kocsiból és egyenesen a klubba rohantam. Nagyon jó volt a zene meg minden. Már megittam pár pohárral mikor valaki megszólított. Megpördültem és két csoki barna szemmel találtam szemben magam.
-Mr.Malik?